Sok-sok év elhagyatottság után végre a döntéshozó politikusok is belátták, hogy Budapestre és az agglomerációjára egységesen kell tekinteni, hiszen egyre inkább egy nagyvárossá alakul a központi régió. Végre előrelépés történt, ma létrejött a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amelyben kormánypárti és ellenzéki településvezetők dolgoznak együtt. Legfontosabb feladatuknak tekintik a közlekedés, ezen belül az M0-ás további fejlesztését, a vízkérdést és a kiköltözéssel járó népesedési, infrastrukturális problémák megoldását.
Régi új testület
Megalakult a Budapest és Pest megye fejlesztését segítő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amelynek létrehívásáról júliusban döntött az Országgyűlés – tájékoztatta a területfejlesztési miniszter hivatala pénteken a sajtót. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács ötlete nem új, 15 évvel ezelőtt már létezett ilyen testület, most újra feltámasztották. Legfontosabb dolguk lesz a főváros és Pest megye közötti közlekedési problémák, valamint az ivóvízellátási nehézségek megoldása, továbbá a bölcsőde- és az óvodafejlesztések kérdése. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Ellenzéki és kormánypárti tagok
Az alakuló ülésen elfogadták a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) szervezeti és működési szabályzatát, valamint döntöttek a társelnökökről. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter javaslatára Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos lett a BAFT egyik társelnöke, Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét pedig a tanács választotta erre a funkcióra. A kiemelt térségi fejlesztési tanács ellenzéki tagjai: Karácsony Gergely főpolgármester és Tóth József 13. kerületi polgármester, mint a Fővárosi Közgyűlési delegáltjai, és Csőzik László, Érd megyei jogú város polgármestere.
A Budapesti Fejlesztési Központ volt vezére is ott van
A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban ott ül Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, aki alig fél éve még a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója volt, és Kívés Zoltán, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára.
Illetékes elvtársak
A fejlesztési tanács tagja még Török István, a Pest Megyei Közgyűlés delegáltja, Nagy Sándor Bálint, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Márkus Ferenc a Miniszterelnökség területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős helyettes államtitkára, Uzsák Katalin Ágnes a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára.
Nem döntenek, csak javasolnak
A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a jövőben a fővárost és a környező településeket érintő közös kérdések és fejlesztési koncepciók kialakításában segíti a kormány munkáját. Döntéseket tehát nem hoznak, viszont javaslatokat, jó ötleteket megfogalmaznak majd a kormány számára.
Neuralgikus közlekedés
Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés kormánypárti elnöke, aki a kezdeményezője és szervezője volt a testület feltámasztásának azt mondta a vg.hu portálnak, hogy a közlekedés mára neuralgikus ponttá vált mind Budapest, mind a környező települések életében.
Kifelé és befelé is dugó van
Szabó István felhívta a figyelmet arra az elsőre talán meglepőnek tűnő fejleményre, hogy ma már nemcsak Pest megyéből ingáznak rengetegen dolgozni Budapestre, hanem fordítva is. Ez persze csak azok számára lehet nóvum, akik nem járnak nap mint nap például Budakeszi–Budaörs térségében, ahol szinte minden napszakban hatalmas terhet ró a településekre mind a városból kifelé, mind a befelé tartó forgalom.
Sérelmezte az elakadt M0-ás fejlesztését
A közgyűlési elnök szerint a prioritás ugyan a kötött pályás közlekedési megoldások továbbfejlesztése, ám vannak olyan térségek, ahol csak közúton halad a forgalom, és itt értelemszerűen ezt kell minél inkább „életképessé” tenni. Példaként említette a már idézett nyugati agglomeráció, a Pilisi-medence közlekedési helyzetét, amelyet katasztrofálisnak minősített, sérelmezve, hogy sokadszorra is elakadt az M0-s körgyűrű fejlesztése.
Vízhiány
Az elnök a közlekedés mellett a vízhelyzet kezelését, a vízhálózat korszerűsítését tartja a legfontosabb teendőnek, ami nem is szorul különösebb magyarázatra a közelmúltban jelentkező, számos Pest megyei községet, várost érintő vízhiány tükrében. Solymár, Dunabogdány, Csömör, Fót – csak néhány azon települések közül, ahol vízkorlátozással kellett a nyáron szembenézniük. Ide kapcsolódik: Lakóparkstop és a társasház építések korlátozása – módosítani akarják a helyi építési szabályokat a vízhiányos budai településeken
Nem lassul a kiköltözés üteme
A Pest Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó István az agglomerációs tanács kiemelt tennivalói közé sorolta a közoktatási infrastruktúra fejlesztését, ami Pest megye elmúlt évtizedbeli népességrobbanása miatt elodázhatatlan. Hangsúlyozta, hogy a probléma természetesen ismert a kormány előtt is, így központi forrásból már sok beruházás valósulhatott meg az elmúlt esztendőkben. Ám mivel a kiköltözés üteme nem lassul, az építkezéseket, bővítéseket biztosan folytatni kell. Ráadásul nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a ma még bölcsődés, óvodás gyermekek néhány év múlva ott fognak állni az iskola ajtajánál. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Az M0-ás Diósdnál – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
