Vajon ma jók Budapest határai? – kérdezi Vitézy Dávid, aki megvitatná a főváros kiszélesítését az agglomeráció felé, de hogy jön ehhez az Orbán-kormány?

A külső kerületek idén 75 éve csatlakoztak Budapesthez. 1950. január elsején 7 addig önálló város lett a főváros része. Vitézy Dávid felteszi a kérdést, hogy vajon ma jók Budapest határai? Miben más a mai Gyál, vagy Budakeszi helyzete, mint az akkor csatlakozott Budafoké? A kérdés valóban aktuális, hiszen Budapest és környéke ma már egységes nagyvárosként működik, azonban a széttagolt, ellentétes érdekek mentén működő irányítás miatt olyan, amilyen. Az Orbán-kormány eddig sokat tehetett volna Budapest és környéke fejlesztése érdekében. Egyesek szerint tett is, mások szerint inkább leálította és tudatosan hátráltatta a fejlesztéseket.

75 éve sokkal nagyobb lett Budapest

1950. január elsején 7 addig önálló várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és 16 nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár) csatoltak Budapesthez. A főváros területe ezzel több mint kétszeresére nőtt: 207-ről 525 négyzetkilométerre, míg népessége másfélszeresére nőtt, 1 590 000 fő lett a korábbi 1 millió körüli helyett. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Nagy-Budapest

Bár sokszor kizárólag a Rákosi-korszakhoz kötik az intézkedést, valójában már a XX. század eleje óta folyamatosan szó volt arról: a valós városfejlődést ideje közigazgatásilag is követni és létrehozni a Nagy-Budapestet, az első világháború előtt és a két világháború között is visszatérő témája volt ez a budapesti politikának. Igyekeztek Budapesthez demográfiai, kulturális szempontból hasonló és önálló központokkal, önálló élettel rendelkező településeket a fővároshoz csatolni – a későbbi lakótelep-építések és az elmúlt évtizedek szuburbanizációja ezen 75 év alatt persze sokat változtatott. 

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Társadalmi vitát szeretne Vitézy

“Vajon ma jók Budapest határai? Miben más ma valójában Budakeszi vagy Gyál helyzete, mint a 75 éve Budapesthez tartozó Rákoskeresztúré vagy Pesthidegkúté? Nyilván nehéz aktuálpolitikai szempontok nélkül beszélni erről, pedig az agglomeráció töménytelen mennyiségű, Budapest mindennapjait érintő fejlődési, közlekedési közszolgáltatási problémája mellett egy ilyen társadalmi vitának igencsak lenne helye – mikor máskor, mint idén, a Nagy-Budapest 75. évfordulóján” – írja közösségi oldalán Vitézy Dávid, a közgyűlés tagja, az Orbán-kormány volt közlekedésért felelős államtitkára.

Nagy-London és Nagy-Budapest?

Itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon évek óta felvetjük az agglomerációt is magába foglaló, Nagy-Londonhoz hasonló Nagy-Budapest ötletét. A közlekedésfejlesztéseket biztosan könnyebben lehetne koordinálni, de a településkép is sokat változhatna, ha az egyes önkormányzatok nem csak a saját érdekeiket tartanák mindenek előtt a legfontosabbnak. 

Fúrni kezdenék az ötletet

Fontos kérdés persze mit szólna például Budakeszi polgármestere, ha egyszer csak közölnék vele, hogy mától a települése egy kerület lett, vagy ami még rosszabb: a 12. kerülethez tartozik, az önkormányzatra pedig a jelenlegi formában nincs már szükség. Ugyanezt kérdés azonnal felvetődhet Gyál, Érd, Dunakeszi és akár Szentendre polgármesterének a fejében is – nyílván azonnal fúrni kezdenék Budapest határainak módosításának ötletét.

Nagyobb legyen vagy inkább feldaraboljuk?

Az is nagy kérdés, ha tovább terjeszkedik Budapest, hol lesz a vége? Mindig lesznek peremtelepülések, amelyeken az élet szorosan kötődik majd a fővároshoz, akkor azokat is olvasszuk majd be Budapestbe, míg el nem jutunk az országhatárig? Ne feledkezzünk meg arról, hogy az Orbán-kormány egykori minisztere nemrég inkább feldarabolta volna a fővárost. Ide kapcsolódik: Feldarabolná Budapestet Matolcsy György, a külső kerületeket leválasztaná a belvárosról, szerinte 600 ezer embernél nem kell több lakó a fővárosba

Meg kell kérdezni az érintetteket

Vitézynek igaza van, mindig érdemes társadalmi vitát nyitni, de mindenekelőtt meg kell kérdezni a Budakeszin, Érden, Gyálon, Dunakeszin, az érintett településen élőket, hogy ők budapestiek akarnak-e lenni, Budapesten akarnak-e élni, vagy sem? Ha a válaszuk nem, akkor nem érdemes erőltetni a mégnagyobb Budapest ötletét.

Az Orbán-kormány szerepe

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése politikai akarat és pénz kérdése. Egyesek szerint az Orbán-kormány sem fejleszteni, sem költeni nem akar Budapestre és környékére. Állítják: ha nem így lenne, már rég elkészült volna a Budakeszi úton az a buszsáv, amit már vagy 5 éve megígértek, de egy kapavágás sem történt, és ha az Orbán-kormány valóban fejleszteni akarna bármit is Budapest környékén, akkor nem állították volna le a HÉV-ek és az elővárosi vasútvonalak modernizálását, és legalább minimálisan annyit költenének az utakra, hogy azok ne legyenek olyan balesetveszélyesek, mint a Zsámbéki-medence útjai.

Modernebb, korszerbb, kényelmesebb

Az Orbán-kormány Budapest politikáját kritizálók szerint ameddig Magyarország kormánya lényegében semmit sem akar tenni azért, hogy Budapest és környéke a mainál modernebb, korszerűbb és kényelmesebben bejárható hely legyen, addig nagy kérdés, hogy van-e értelme időt fecsérelni arra a kérdésre, hogy jó helyen vannak-e Budapest határai. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: Budapest repülőgépről – Fotó: BPK