„Azt kérdezi tőlem a fővárosi Fidesz, hogy nyáron miért locsoltunk olyan sokat. Hmm” – kezdte legutóbbi Facebook-bejegyzését Budapest főpolgármestere. Karácsony Gergely arról ír, hogy sok víz fogyott az elmúlt évtizedek legaszályosabb nyarán, Magyarország pedig gyakorlatilag az elmúlt 300 évben a mocsárlecsapolásra, a vizek gyors elvezetésére, a patakok csatornává alakítására, a víz azonnali elvezetésére rendezkedett be.
Nem zöld politikus?
A fővárosi Fidesz szerint Karácsony Gergely nem zöld politikus. Bizonyítékot is hoznak: „A jobboldali városvezetés 2018 és 2019 nyarán közel (csupán!) 20 ezer köbmétert használt fel a hőség csillapítására. A magát „zöldnek” mondó fővárosi baloldal 2,5-szer annyi vizet használt fel” – írta bejegyzésében a főpolgármester. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Sokat locsoltunk!
„Lebuktam. Sokat locsoltunk az elmúlt évtizedek legaszályosabb nyarán! Ez pont így volt, vállalom érte a felelősséget. Bár halkan teszem hozzá, eldönthetné a fővárosi Fidesz, hogy mivel van problémája, mert nyáron még azzal támadtak, hogy hagyom kiszáradni a budapesti parkokat. Most sokat locsolunk vagy hagyjuk kiszáradni? Kis ellentmondást érzek” – tette hozzá a városvezető.
Súlyos a probléma
„Nagyon súlyos országos problémával találjuk szembe magunkat. Napi szinten küzdünk olyan jogszabályokkal és eljárásrenddel, amelyek meggátolják, hogy helyben megtartsuk, hasznosítsuk a vizet” – folytatta Karácsony.
A magyar múlt
Magyarország gyakorlatilag az elmúlt 300 évben a mocsárlecsapolásra, a vizek gyors elvezetésére, a patakok csatornává alakítására, a víz azonnali elvezetésére rendezkedett be, jogszabályi környezete ezt tükrözi.
Alkalmazkodni a klímaváltozáshoz
Nyáron nagyon súlyos aszály és kánikula sújtotta az országot. Muszáj alkalmazkodnunk a klímaválsághoz zöldmezős beruházásokkal, városrehabilitációs programmal, szárazságtűrőbb növényekkel, alternatív gyepgazdálkodással, méhlegelőkkel, „szivacsváros” koncepció alkalmazásával, mulcsozással, mezővédő erdősávokkal. „Kész szerencse, hogy pont ezen dolgozunk, mióta megválasztottak a fővárosiak” – zárta gondolatait a főpolgármester.
Vizet adtak Solymárnak és Szentendrének
A nyári aszály idején megnyitottak egy tűzcsapot Pesthidegkúton, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) munkatársai onnan vitték a vizet Solymárra. Kiderült: Budapest szerencsés helyzetben van, jó minőségű és biztos a vízellátása, az agglomeráció közműveit azonban nem ekkora igénybevételre szabták. Szentendrén lajtoskocsikkal segítettek – írt róla korábban a BudaPestkörnyéke.hu.
Elavult rendszer
Nem véletlen, hogy a vízhiány az agglomerációs területeken jelentkezik, ugyanis az ottani vízhálózatot nem ekkora terhelésre szabták. Szentendrét például a 60-as években épült csőhálózat látja el vízzel. Fülöp Zsolt polgármester korábban elmondta: a rendszer annyira sérülékeny, hogy a kapacitás 40 százaléka elvész, vagyis ennyi víz nem ér el a fogyasztóhoz.
Szemléletváltásra van szükség
A városvezető szerint ezt a problémát nem lehet belátható időn belül megoldani. „Nem lesz nagyobb a csővezeték, a kutak víztermelői kapacitása sem fog magától megnőni”. Szerinte alapvető szemléletváltásra van szükség.
Robbanásszerű a lakosságszám növekedése az agglomerációban
Az ellenzéki Fülöp Zsolttal némileg egyetértve, Menczer Tamás, Pest 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője ezt mondta a nyári kritikus helyzet idején, hogy „a vízhiánynak az alapvető oka a lakosság robbanásszerű növekedése Solymáron és az egész agglomerációban. Az infrastruktúra fejlesztése nem követte le a népességszám növekedését és most a vízhiány kapcsán szembesülünk ezzel”. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: archív
