Ha bekövetkezik családi vállalkozás tulajdonos vezetőjének vagy meghatározó tulajdonosának elhalálozása, vagy elveszíti cselekvőképességét hosszabb távon, akkor az a vállalkozás tekintetében komoly veszélyt jelenthet a jövedelmezőségre és a foglalkoztatási kapacitásra nézve.

Ez leginkább azokban a helyzetekben nyilvánvaló, amikor az említett tulajdonos vezető halálának időpontjában hiányzik a cégvezetésre jogosult személy, valamint nem áll rendelkezésre e pozícióra „felkészült” utód (esetlegesen örökös) sem, aki folytatni tudná a vállalkozást. Másik megközelítésből szintén gyakori probléma, hogy a törvényes örökösök „nincsenek felkészítve” a rájuk átszálló vagyontárgyak kezelésére, illetve életkorukból fakadóan esetenként kizárólag gyámhatósági engedéllyel képesek meghatározott tevékenységeket végezni, gazdasági lépéseket megtenni.

Ezen élethelyzetekre képes választ adni a bizalmi vagyonkezelés, amelynek lényegét és a benne rejlő potenciált az alábbi cikkünkben mutatjuk be.

A bizalmi vagyonkezelés lényege

A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogrendszeren belül egy viszonylag új, összesen 10 éves múltra visszatekintő jogintézmény, azonban nemzetközi szinten már több évszázados hagyományokkal bír, és számos változata fejlődött ki az egyes államokban. Bár ebben a cikkben a nemzetközi struktúrákra nem térünk ki, azonban nagy általánosságban elmondható, hogy a változatos megoldások és jogi megközelítés dacára a bizalmi vagyonkezelés lényege minden esetben az, hogy a vagyonrendelő saját vagyonát vagy annak egy kijelölt részét egy jövőbeli cél érdekében elkülöníti, ráruházza egy vagyonkezelőre. Mindezt azzal a szándékkal, hogy azt a vagyonrendelő által megnevezett kedvezményezettek érdekében, javára kezelje.

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét 2014-ben teremtette meg a jogalkotó, amikor is beiktatta a Polgári Törvénykönyvbe, illetve elfogadta a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényt. Ennek ellenére – tapasztalataink szerint – hosszú időn keresztül, körülbelül 4-5 éven át nem tudott igazán gyökeret verni.

Az első úgynevezett kiváltó momentum a 2020. évben kirobbant világjárvány lehetett, amelyet rövid időn belül követett a szomszédos területeken kialakult háborús helyzet, amely minden bizonnyal sokakat elgondolkodtatott saját és családjuk, valamint nem utolsósorban életük során megteremtett vagyonuk sorsával kapcsolatban. Ezt a kezdeti érdeklődést tovább erősítette az a körülmény, hogy az 1990-2000-es években elindult vállalkozások alapítói napjainkban jutnak el abba a korba, hogy el kell gondolkodniuk vállalkozásuk jövőjéről, és ezzel összefüggésben a generációváltás kérdéséről.

A bizalmi vagyonkezelés mint a vagyontervezés biztonságos eszköze

A bizalmi vagyonkezelés egyfajta dinamikus végrendelkezési lehetőségként is értelmezhető, amely alkalmas és képes egy akár több évtizedre előre rögzített pályán – időbeni és egyéb feltételek alapján – garantálni a vagyonrendelő által rendelkezésre bocsátott vagyon átáramlását a kedvezményezettekre.

A végrendelkezés hagyományos eszköze alapból tehát arra nyújt lehetőséget, hogy a végrendelkező személy halála esetére eldöntse, kire szálljon a vagyona. Ez ugyanakkor – különösen kiskorú vagy bár nagykorú, de eltérő életúttal és életfelfogással rendelkező jogutódok, gyermekek esetén – nem minden esetben praktikus és célravezető. A bizalmi vagyonkezelés azonban biztosítja, hogy a vagyonrendelő meghatározza azt, hogy az itt elkülönített vagyonához – akár még az ő életében vagy akár évekkel, évtizedekkel később – kedvezményezettként ki, mikor, milyen mértékben, milyen feltételekkel juthat hozzá.

Mindezt pedig úgy teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyidejűleg – egyfajta széfként – garanciát is jelent az itt elkülönített vagyon számára, hiszen – amennyiben annak hátterében nem valamilyen visszaélésszerű cselekmény áll – a bizalmi vagyonkezelésben elhelyezett (elkülönített) vagyon védelemben részesül a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, és természetesen a kedvezményezett hitelezőivel szemben is.

A bizalmi vagyonkezelés arra természetesen nem megfelelő, hogy valaki azt rosszhiszeműen használva megvonja a kielégítési lehetőséget hitelezői elől, azonban alkalmas lehet arra, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyont megvédje egy kedvezőtlen gazdasági fordulattól vagy helytelen üzleti döntéstől, vagy akár valamelyik családtag, gyerek meggondolatlan cselekedetének pénzügyi következményeitől. A bvk adott esetben azt is lehetővé teszi, hogy a házasságot kötő felek megőrizzék házastársi kapcsolatuk előtti vagyoni állapotaikat, hogy az esküvő örömteli pillanatait ne egy házassági vagyonjogi szerződés feltételeinek megbeszélésével árnyékolnák be.

A bizalmi vagyonkezelés három főszereplője: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett

A bizalmi vagyonkezelés alapja, hogy a vagyonrendelő vagyonának egy részét – a kezelt vagyont – elkülöníti és bizalmi vagyonkezelési szerződéssel (vagy egyoldalú jogügylettel) a vagyonkezelőnek adja. A cél, hogy a vagyonkezelő kezelje a vagyont, és előre meghatározott feltételek teljesülése esetén a kedvezményezettek részesüljenek belőle. Gyakori motiváció, hogy a vagyonrendelő biztosítani kívánja vagyonának sorsát olyan váratlan életesemények esetére (pl. haláleset, baleset), amikor maga már nem tud rendelkezni felette.

A kezelt vagyon tulajdonjoga a hazai szabályozás alapján a vagyonkezelőre száll, amely a jogintézmény bizalmi jellegét hordozza. A vagyonrendelő – garanciális és felelősségi szabályok mellett – ruházza át a tulajdont azzal a megbízással, hogy a vagyonkezelő a szerződés szerint kezelje, óvja, gyarapítsa, és meghatározott feltételek alapján a kedvezményezetteknek szolgáltassa ki.

A harmadik szereplő a kedvezményezett, aki ugyan nem szerződő fél, de a jogviszony lényegi résztvevője, hiszen a kezelt vagyonból – annak hasznaival együtt – részesülhet. Kedvezményezett lehet maga a vagyonrendelő is, aki sok esetben még életében fenntartja magának e jogot.

Nézzünk meg egy példát: egy 55 éves édesapa, aki 30 éve vezeti vállalkozását, felismeri, hogy gyermekei nem kívánják továbbvinni az üzletet. Attól tartva, hogy öröklés útján a végül a vállalkozás hanyatlásához vezetne, vagyonkezelésbe adja barátjának, aki hasonló üzleti szemlélettel bír. Amíg él, ő maga marad a kedvezményezett, halála után azonban a barát, mint vagyonkezelő fog gondoskodni a cég irányításáról, esetleges értékesítéséről és biztosítja, hogy a haszon eljut a család tagjaihoz.

Járulékos adózási vonatkozások

A bizalmi vagyonkezelés a már ismertetett funkciói mellett további, járulékos adóelőnyöket is kínálhat. E körben kiemelendő, hogy a bizalmi vagyon, mint önálló entitás, egyes feltételek mellett generális társasági adómentességet élvez, amennyiben bevételei kizárólag pénzügyi jellegű tevékenységekből erednek. Így például, ha a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyon pénzeszközeit befekteti és kamatot realizál, vagy árfolyamnyereséget ér el, a hozam a bizalmi vagyon oldalán nem keletkeztet adókötelezettséget, vagyis nem szükséges utána társasági adót fizetni.

További előnyt jelenthet a cég- vagy üzletrész-értékesítés is, amely jogszabályban rögzített módon kedvezőbb adójogi megítélés alá eshet, ha a vállalkozás tulajdonosa (vagy örököse) nem magánszemélyként értékesíti az üzletrészt, hanem azt piaci értéken bizalmi vagyonkezelésbe rendeli, és az eladás a bizalmi vagyonból történik. Ehhez azonban további feltételeknek is teljesülniük kell, különösen annak, hogy a bizalmi vagyonrendelés és az értékesített üzletrész ellenértékének (vagy helyette más vagyon) kedvezményezett részére történő kiadására csak 5 év eltelte után kerülhet sor.

Az 55 éves édesapa példájánál maradva: ha a családfő 62 évesen elhalálozik, és barátja, mint bizalmi vagyonkezelő, értékesíti a 7 évvel korábban vagyonkezelésbe rendelt céget, majd a befolyt összeget a kedvezményezettek részére kiadja, az így keletkező személyi jövedelemadó jóval kedvezőbb lesz, mintha az örökösök közvetlenül értékesítették volna az üzletrészt. Az adóztatás alapját ugyanis a vagyonrendeléskori piaci érték és az eladási ár közötti különbség képezi, amely után 15%-os személyi jövedelemadó és a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresére korlátozott 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Mindezekre tekintettel minden élethelyzet modellezéséhez és a bizalmi vagyonkezelés kialakításához célszerű megfelelő szakértőt bevonni, aki egy jól átgondolt és összetett stratégia mentén tervezi meg a családi vagyontranszfert.

Bármikor állunk ügyfeleink rendelkezésére a generációk közötti vagyonátörökítés tervezésében nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési konstrukció keretein belül. Miután feltérképeztük ügyfeleink céljait és igényeit, munkatársaink átfogó jogi, adójogi és számviteli tanácsadással szolgálnak annak érdekében, hogy előrelátható és eredményes tervezéssel biztosítsuk a vagyon védelmét és a következő generációra történő átörökítését.

Ha Ön is szeretné biztonságban tudni családi vagyona jövőjét, vegye fel velünk a kapcsolatot! Csapatunk számvitel, adótanácsadás és jog terén szerzett tapasztalatával segít a bizalmi vagyonkezelés megtervezésében és kialakításában! 

Elérhetőségeink: 

Web: hidconsulting.hu

Telefon: +36 30 242 1720


Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a hidconsulting.hu oldalt működtető cég.