Augusztus 1-től csak képújságot lehet majd látni az Érd Tv felületén, szeptember 1-től pedig lekapcsolják a szolgáltatókról. A tévé nem szűnik meg, csak átköltözik az internetre – erről beszélt portálunknak az Érd Médiacentrum vezetője, Kövesdi Péter.

Vége, de mégsem

Ahogy arról az elsők között beszámoltunk, szeptember 1-től nem látható az Érd Tv a kábelszolgáltatóknál, megszűnik a csatorna. Szaknyelven szólva befejezik a lineáris sugárzást. A BudaPestkörnyéke.hu interjút kért a tulajdonos, az Érd Médiacentrum vezetőjétől. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Anyagi okok, vagy ahogy fogalmazták, a modern kor miatt lépnek?

Elsősorban nem anyagi okok játszottak szerepet a döntésben. Az Érd Tv az utóbbi években már nem tudott az a fontos hír- és szórakozási forrás lenni a helyiek életében, mint 17 évvel ezelőtt volt.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

Honnan tudták, hogy nem nézték az emberek?

A tartalomfogyasztási szokások változásával a “doboz” szerepe is jelentősen megváltozott. Valós nézettségi adatok nem állnak a rendelkezésünkre, így más helyi információs csatornákon keresztül tudtunk tájékozódni a közönségünkről. Ebből nagyjából az olvasható ki, hogy a legtöbben “megszokásból” tartják meg a helyi tévét a csatornakiosztásban (jellemzően a 200-300. hely környékén), köztük is legtöbben a 65 év felettiek vannak. A Médiacentrum portfóliójában jelenleg négy médium van: az Érdi Újság (hetilap, 16 oldalon, ingyenes, 25500 háztartásba dobjuk be), az Érd FM 101.3 regionális rádió, az Érd Most internetes portál és az Érd TV.

Az idősek nem számítanak?

A tévé netre költöztetésével az idősebbek sem veszítik el a tájékozódási lehetőségüket, hiszen a lap és a rádió továbbra is minden fontosabb helyi információt eljuttat hozzájuk. A videós tartalmakat pedig a XXI. századi igényeknek megfelelő formában kínáljuk az érdieknek.  

Azzal, hogy visszadják a jogot, anyagilag is könnyebb lesz az üzemeltetés?

Rövid távon semmiképpen. A kiadásaink túlnyomó része bér- vagy bérjellegű költség, az átállás miatt nem válunk meg egyetlen kollégától sem. Vannak természetesen, akik ezt a helyzetet nem tudták vagy akarták kezelni és elmentek, de őket igyekszünk pótolni.  

Jön a Spotify vagy más podcast felületek?

A rádiós tartalmaink fellelhetők a Spotifyon és az Anchor FM-en.

Mennyire tartod reálisnak, hogy okostévén megtaláljanak titeket, mondjuk a nyugdíjasok?

Ez gondolom “nyugdíjasa válogatja”. Biztosan lesznek veszteségeink, de biztos vagyok benne, hogy több emberhez jutunk majd el, mert az online tartalomelőállítás pontosabb targetálást (tudják, hogy kik a valós fogyasztók – a szerk.) tesz lehetővé.

Mit szólt a döntéshez a politika?

A tévé átalakításában nagyjából egyetértés van a különböző politikai oldalak között. A költségvetésünkről szóló legutóbbi közgyűlési vitában éppen a Fidesz helyi elnöke, T. Mészáros András vetette fel, hogy “nem tudja, mi szükség van még a tévére”. A mostani változás előtt egyébként vele is konzultáltam, és azt mondta, szerinte is ez a megfelelő lépés.    

Egy másik önkormányzatnál azt tapasztaltuk, hogy a magukat amúgy modernnek tartott politikai vezetők ragaszkodtak a tévéjükhöz, azaz bár nem nézték ott, de azért kardoskodtak, hogy látható legyen a kábelen, mondván mi lesz az idős emberekkel?

Egy dolog a politikai kommunkáció, és egy másik dolog a racionális döntés. Tapasztalatom szerint olyanok kardoskodnak leginkább a tévé megtartása mellett (lásd: mi lesz a nyugdíjasokkal?), akik maguk egyébként nem nézik a tévét. Ahogy a nyugdíjasok többsége sem.

Lehet, hogy a rezsinövelés is belejátszik, hiszen így nem kell egész nap bekapcsolva hagyni a “háttértévét”.

Nem látom magam előtt az egységsugarú tévéfogyasztót, akinél a háttérben egész nap a helyi tévé megy, és nehéz szívvel kapcsolja ki a rezsiköltségek emelkedése miatt.  

30 éve vagy a pályán, mint tévés, Érdtől függetlenül kérdezzük, vége a dobozos tévének?

Az érdi média (kivéve az újságot) nagyon speciális helyzetben van. Egy olyan, majd’ 75 ezres megyei jogú városnak van saját tévéje, rádiója, híroldala(!), újságja, amely lakosságának jelentős része csak hálni jár ide, kevés a kötődése a városhoz. Egyébként meg beszéltem más városok médiavezetőivel, olyanokkal, akiknek valódi, lojális nézői/hallgatói/olvasói vannak, és ők is panaszkodtak a csökkenő nézőszámokra. Szóval ezért nem hiszek abban, hogy a “dobozos városi tévézésnek” nagy jövője volna. A videós tartalmaknak persze igen, de más platformokon. 

Címlapfotó: Kövesdi Péter közösségi oldala.