Az agglomeráció legtöbb településén nem megoldott a parkolás a HÉV és az elővárosi vasútállomások környékén. Ahol van parkoló, általában nincs hely, vagy botrányosak a körülmények. Ki segít az agglomerációban élő majdem egymillió embernek?
A szentendrei P+R parkolónak csúfolt, sáros és mocskos területről készült kép került fel a Facebookra – ez látható a fenti kiemelt képünkön. Jogosan teszik fel a kérdést, hogy ez jár az agglomerációban élőknek? Ettől várják, hogy az autósok tömegével inkább a HÉV-et használják? Jogos a facebookozók kérdései, megnéztük mi a helyzet az agglomerációs P+R parkolással.
Solymáron is feszültség van
Solymáron annyira kevés a hely a vasútállomásnál, hogy az autósok a fűre állnak. Ebből ügy is lett, a helyi lapban elmagyarázzák, hogy parkrongálás miatt több tízezer forintos bírságra számíthatnak a fűre parkoló autósok. Azt is írják tanácsként, hogy menjenek másik megállóhoz, érkezhetnek a vasútállomásra helyi busszal és lehet gyalogolni is.
Sétáljanak az autósok
Tegnap írtunk itt a BudaPestkörnyéke hu agglomerációs hírportálon arról, hogy a Levegő Munkacsoport két éven belül bevezetné a teljes Budapestre vonatkozó útdíjat, az agglomerációs autósoknak pedig nem nagyon építenének P+R parkolót, mert azt a város szélén épült szupermarketek parkolóival oldanák meg.
A környezetvédelmi szervezet azt is javasolja, hogy csak azokhoz a P+R parkolók és a közeli vasút vagy HÉV állomás között legyen buszjárat, amelyek 10 perces sétánál távolabb vannak egymástól. Ez Budaörs esetében például azt jelentené, hogy a Tesco parkolóból naponta ezreknek kellene átgyalogolni a Budaörsi vasútállomáshoz és vissza.
Érden balhé volt a pláza parkoló miatt
Egy évvel ezelőtt arról írtunk itt az agglomeráció vezető hírportálján, hogy Érden balhé van abból, hogy a Stop Shopnál nem tudnak behajtani a vásárlók a parkolóba, mert az ingázók autóival volt tele, vagyis P+R parkolónak használták.
EZT KLIKKELD! Őrület a közlekedés, de akkor az agglomerációból mégis mivel érdemes Budapestre menni?
Mi ez a P+R parkoló elnevezés?
A „P” az angol park, azaz parkolni az „R” pedig a ride, vagyis utazz szavak angol rövidítése, nagyjából annyit tesz, hogy parkolj és utazz tovább! Olyan parkolókat neveznek így, amelyeket közvetlenül egy autóbusz-, vasúti vagy egyéb tömegközlekedési eszköz megállója vagy pályaudvara mellett, annak közvetlen közelében hoztak létre, hogy a városba tartók ott leparkolhassák gépjárművüket, és átszállhassanak a városközpontba tartó közösségi közlekedési eszközre.
A P+R-ek jellemzően ingyenesek, illetve általában egy egyszeri utazásra szolgáló normál városi közlekedési menetjegy árával egyenértékű a parkolás díja egy személyautóra és a külvárosokban, illetve az agglomerációkban kerülnek kialakításra, hogy ezzel is csökkentsék valamelyest az adott város gépjárműforgalmát, enyhítve annak káros hatásait.
P+R-ek Budapesten
Jelenleg Budapesten 9 nagyobb P+R parkoló van, ezek mindösszesen 3200 autót tudnak befogadni, nem is csoda, hogy munkanapokon mindegyik megtelik már reggel nyolckor.
- Budapest nagyobb P+R parkolói
- Etele tér, 11. kerület (468 autó)
- Őrmező, 11. kerület (983 autó)
- Savoya Park, 11. kerület (100 autó)
- Budafok vasútállomás, 22. kerület (140 autó)
- Kőbánya-Kispest vasútállomás, 19. kerület (334 autó)
- Papp László Sportaréna parkoló, 14. kerület (300 autó)
- Örs vezér tere, 14. kerület (265 autó)
- Mexikói út, 14. kerület (254 autó)
- Csepel, 21. kerület (363 autó)
P+R parkolók az agglomerációban
A fenti lista és a BKK térképe alapján az is látható, hogy a budapesti P+R parkolók nagy részéhez be kell menni az városba, át kell lépni a városhatárt. Az ideális az lenne, ha a fővároson kívül a nagyobb autóutak és városok mentén alakítanának ki megfelelő parkolóhelyeket, hogy az autósoknak ne kelljen még Budapest határáig sem elmenniük.
A másik megoldás pedig a közösségi közlekedés olyan minőségű kiterjesztése, hogy a Solymáron, Telkiben, Szigetszentmiklóson, vagy éppen a Szentendrén élőknek ne is legyen kérdés, hogy elővárosi vonattal, HÉV-el menjen be a fővárosba vagy autóval. Most leginkább tüntetnének az elővárosi vonatokon utazók a pocsék szolgáltatás miatt.
Ehhez nagyon komoly fejlesztésekre lenne szükség, például annak érdekében, hogy Telkiben egyáltalán legyen elővárosi vonat építeni kellene, a szentendrei vagy a szigetszentmiklósi HÉV-et pedig úgy felgyorsítani, hogy az valódi alternatíva legyen.
Nem örülhetnek az agglomerációban élők
A dolgok egyelőre nem állnak jól az agglomerációban élők számára. Jelentős közlekedési fejlesztések nincsenek láthatáron, azonban szigorítások igen. A dolgok jelenlegi állása szerint nem a jobb szolgáltatásokkal akarják majd rávenni az embereket arra, hogy hagyják otthon az autókat, hanem tiltással, adókkal, behajtási díjakkal.
Az agglomerációs élet tehát az autósok számára egyre drágább lesz. Aki majd nem engedheti meg magának a folyamatosan dráguló dugódíjat felülhet egy döcögő buszra, órákat várhat a kimaradó MÁV vonatokra, és rázhatja a veséjét a HÉV vonalakon.
Kerestetik az agglomeráció gazdája
Budapest környéke egyre inkább egy olyan nagyvároshoz hasonlít, amelynek nincs vezetője. Az agglomerációban élőknek nincs pártfogójuk. A polgármestereikre nem nagyon számíthatnak a nagyobb fejlesztésekben, hiszen több települést érintő ügyekből kevés van és azt sem a polgármesterek viszik, az agglomerációs országgyűlési képviselők többsége pedig néhány intézmény átadásán kívül nem nagyon pörög az adott térség jobb, korszerűbb közlekedési megoldásain. Még van két év a választásokig, talán beindulnak.
Kiemelt kép: P+R parkoló Szentendrén – Forrás: Facebook, köszönjük a kép készítőjének, hogy fotójával segíti mások hiteles tájékoztatását.
