Egy év alatt 54 ezer fővel élnek többen a főváros agglomerációjában, az óriási érdeklődés az árak jelentős emelkedéséhez vezetett. Az Otthon Centrum adatai szerint 20-40 százalékkal drágultak az ingatlanok. Vecsés, Szigetszentmiklós és Monor környéke drágult leginkább.

Plusz 48 ezer ember

Az elmúlt évben a 187 Pest megyei település közül 154-ben, vagyis a települések 82,4 százalékában volt pozitív a vándorlási mérleg, ami azt jelenti, hogy többen költöztek az adott településre, mint ahányan távoztak onnan. Az utóbbi három évben összesen 285 ezer fő választotta élete új színterének Pest megyét, amiből ha levonjuk az elvándorló népesség létszámát, akkor kiderül, hogy 48 ezer fős gyarapodást könyvelhet el a megye népessége egy év alatt. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Fel kell készülni az agglomeráció növekedésére

Pásztor Béla, Magyarország leghosszabb ideje hivatalban lévő településvezetője, Veresegyháza polgármestere pár napja egy fővárosi rendezvényen arról beszélt, hogy az agglomeráció az elkövetkező 30 évben is növekedni fog, erre fel kell készülni, ezért az agglomeráció egységének kialakítása elkerülhetetlen, ezért nem politikai kérdés. Ide kapcsolódik: „Föl kell adni azt az elvet, hogy Budapest elkülönül az agglomerációjától”: Egységes tarifa-és jegyrendszert akarnak Budapest környékének polgármesterei és a főpolgármester

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Népszerű az agglomeráció

Láthatóan töretlen az agglomeráció népszerűsége, szögezte le Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Mint mondta, már a pandémia előtt is érezhető volt az agglomeráció kedveltsége, amire a vírust követő általános lezárás csak ráerősített – írja a 24.hu.

Brutális drágulás Vecsés, Szigetszentmiklós és Monor környékén

Ez az árak jelentős emelkedéséhez vezetett, a keresletnövekedés sok településen akár 20-40 százalékos áremelkedést generált – mondta Otthon Centrum elemzési vezetője. Különösen az eddig kedvezőbb árfekvésű térségekben volt jelentős a változás, például a Vecsési járás településein 38 százalékkal, a Szigetszentmiklósi járásban 28 százalékkal, a Monori járás településein pedig 27 százalékkal emelkedtek a használt házak négyzetméterárai.

30%-os emelkedés

Pest megyében a használt házak átlagos négyzetméterára 330 ezer forint volt 2021-ben, ez az érték 10 százalékkal magasabb a 2020-as árnál. A népszerűbb, fővároshoz közelebbi településeken azonban jellemzően ennek duplája, triplája volt az emelkedés mértéke.

Észak-budai agglomeráció a legdrágább

Az Otthon Centrum árstatisztikájában egyértelműen az északnyugati szektor tarolt, ahol a vásárlók a legmagasabb fajlagos árakkal találkozhattak 2021-ben. Pilisjászfalu, Budajenő kicsivel 700 ezer forint felett, Üröm kicsivel ez alatti négyzetméterárral végzett az első három legdrágább Pest megyei település sorában.

A csepeli agglomeráció árai is megugrottak

A további sorrend Szentendre, Solymár, Szigetmonostor, Halásztelek, Dunakeszi, Mogyoród, Kistarcsa. Az említett településeken jellemzően 500-600 ezer forint közötti négyzetméteráron keltek el a használt házak az elmúlt évben.

Minél távolabb van, annál olcsóbb

Általánosságban elmondható, hogy északnyugatról délkelet felé haladva csökken az átlagos négyzetméterár. A fővárostól távoli, többségében Ceglédi, Nagykőrösi, illetve Nagykátai járásokban található településeken 100-200 ezer forint közötti átlagos négyzetméterár volt jellemző tavaly.

Megtelt települések

A Budapesthez közeli agglomerációs települések egymás után teszik ki a megtelt táblát. Pilisvörösvár, Szentendre, Nagykovácsi és Dunaharasztik polgármesterei már elmondták, hogy nincs náluk több hely. Az agglomeráció legnagyobb városának, Érdnek a polgármestere is arról beszél, hogy megálljt kell parancsolni az esztelen építkezéseknek.

Új törvény kellene

Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak elmondta, kellene egy olyan törvény, ami kimondja, az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól. Ez így van már számos nyugat-európai nagyváros régiójában. 

Kétterepjárós életmód

A közlekedési szakember hozzátette: Hegyoldalakat, szántóföldeket, erdőket építünk be, közben híre-hamva sincs a kötöttpályás közlekedés lehetőségének sem, mert az utcák olyan keskenyek. Ha ránézünk Google műholdképére távolról, akkor lehet, hogy ezek a települések zöld városrészeknek tűnnek, valójában az egy háztartásra jutó szén-dioxid-kibocsátás alapján az elővárosi, kertvárosi életmód a legszennyezőbb jelenleg. Ezt, a kizárólag autóval élhető és autózásra épülő kertvárosi fejlődési modellt szoktam kicsit sarkosan kétterepjárós életmódnak nevezni. Akármennyire régi társasházban él valaki Budapesten és akármennyire rossz a fűtési rendszere, akkor sem olyan környezetszennyező, mint a kétterepjárós életmód. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Lakópark Biatorbágyon – Fotó: BPK