Miközben egy budapesti Airbnb-lakás még mindig havonta akár 700 ezer forint feletti bruttó bevételt is termelhet, vagyis az albérletekhez képest dupla annyi tiszta pénzt termel, a láthatáron már ott vannak a fekete fellegek. Erzsébetváros után most a VIII. kerület is hadat üzent a lakáshoteleknek, így a IX. kerület kivételével szinte az összes belső negyedben elzárhatják a tulajdonosok elől a pénzcsapokat. Megnéztük a sokkoló mérleget: kinek éri meg még mindig a pesti turizmus, és kik bukják a legtöbbet a korlátozásokkal.

Sokkoló számok a pesti Airbnb-világból

Budapesten jelenleg a teljes lakásállomány nagyjából egy százaléka, közel 9800 társasházi lakás működik rövid távú szálláshelyként. Ez a piac azonban elképesztően koncentrált: az Airbnb-lakások több mint 80 százaléka mindössze hat belvárosi kerületben (I., V., VI., VII., VIII. és IX.) található. Ezekben a belső negyedekben a lakások több mint 4 százaléka üzemel lakáshotelként. A legnagyobb sűrűséget a VII. kerület mutatja a maga több mint 3200 szálláshelyével, amelyet a VIII. kerület követ 1700, majd az V. kerület közel 1200 ingatlannal. A vendégforgalom továbbra is pörög, hiszen a belvárosban az átlagos kihasználtság 64 és 70 százalék között mozog – írja az IngatlanHírek.com hírportál.

Még mindig dupla pénzt hoz a lakáshotel

A tulajdonosok ragaszkodása a turizmushoz teljesen érthető, ha ránézünk a bevételi számokra, hiszen az Airbnb szinte mindenhol kétszeres összeget termel az albérletekhez képest. Az V. kerületben egy rövid távra kiadott lakás átlagos havi bevétele körülbelül 725 ezer forint, miközben a hosszú távú bérleti díj átlaga 350 ezer forint. A VI. kerületben 683 ezer forintos Airbnb-bevétel áll szemben a 280 ezer forintos átlagos lakbérrel. A VII. kerületben 650 ezer forintot lehet összeszedni rövid távon, míg albérletben ugyanezért 245 ezer forint jár. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a bruttó számok csalókák: a lakáshotelek üzemeltetése lényegesen drágább a magasabb rezsi, a folyamatos takarítás és a szabályozások miatt.

 

 

Elindult a dominóhatás a kerületekben

A szabályozási hullám most érte el a VIII. kerületet, ahol az önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakáshotelek korlátozását célzó tervezetet. Ezzel a lépéssel – Ferencváros kivételével – az összes belső kerület hadat üzent a korlátozás nélküli turizmusnak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy 2026 végéig országos moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére, vagyis a piacra új szereplő már be sem léphet. A meglévő állomány sorsa így teljesen a helyi polgármesteri hivatalok kezébe került.

Szolgálati közlemény: Az erősebb napokon olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, HVG vagy a Blikk. A Budapest Környékét minden felületen eléred. A szomszédaid, a vevőid és az ügyfeleid is minket olvasnak. Köszönjük, hogy te is itt vagy! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Így működik a terézvárosi modell a gyakorlatban

Hogy mi történik akkor, ha egy kerület teljesen behúzza a kéziféket, azt a VI. kerület példája mutatja, ahol idén januártól drasztikus tilalmat vezettek be. Ennek hatására a terézvárosi Airbnb-kínálat 60 százaléka összeomlott, így a korábbi többezres állományból már csak 837 lakás maradt talpon. Ezzel párhuzamosan viszont a klasszikus albérletpiac lökést kapott: a hosszú távra kiadó lakások száma Terézvárosban 34 százalékkal, 1330-ra ugrott, ami jelenleg a legnagyobb kínálat a teljes belvárosban.

Olcsóbbak lettek a terézvárosi albérletek

A lakások visszatérése a bérleti piacra azonnali könnyebbséget hozott a albérletet keresőknek. A hatalmas kínálat letörte az árakat. Terézvárosban jelenleg 280 ezer forint az átlagos havi lakbér, ami a legalacsonyabb a belvárosi kerületek között. Az árak a tavalyi évhez képest stagnálnak, a szeptemberi 300 ezer forintos csúcshoz képest pedig határozottan csökkentek.

Miért kell a segítség a bérlőknek?

Az albérletkínálat bővítése kulcsfontosságú, hiszen a bérleti díjak nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is kilőttek az elmúlt időszakban. Míg a budapesti átlagos albérletár már a 250 ezer forintot nyaldossa, addig Győrben és Debrecenben is elérték a 200–220 ezer forintos szintet a havi lakbérek. Nem véletlen, hogy az új kormány bérlakásprogramja a főváros mellett kifejezetten ezekre a vidéki ipari centrumokra is koncentrál.

Gyengülő hozamok, lassuló drágulás

Az ingatlan.com elemzése szerint a hosszú távú lakáskiadásból elérhető hozam Budapesten jelenleg mindössze 4,5 százalék körül mozog. Ez a szám sok befektetőt elbizonytalaníthat, különösen úgy, hogy a lakásárak növekedési üteme is látványosan fékez: áprilisban havi szinten már stagnáltak az árak, az éves drágulás pedig 10,9 százalékra mérséklődött a fővárosban. Ráadásul a forint erősödése a külföldi vásárlóknak is megdrágítja a piacot, ami visszavetheti a belső kerületek forgalmát, ahol minden negyedik-ötödik vevő külföldi volt.

Végre fellélegezhetnek a saját célra vásárlók

A turisztikai célú lakások visszaszorulása és a spekulatív befektetők háttérbe vonulása hosszú távon kifejezetten azokat segítheti, akik saját részre, otthonteremtési céllal vásárolnának lakást. Ez a hatás ráadásul a szakértők szerint nem áll meg a Nagykörúton belül: a belvárosi árak lassulása és konszolidációja idővel ki fog gyűrűzni a főváros külső kerületeibe és az agglomerációba is. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Kiemelt kép: Lakások a 8. kerületben – Fotó: BudapestKörnyéke.hu