Az előrejelzések szerint tovább növekedhet az elővárosi közúti közlekedésben a járműforgalom, amely már jelenleg is rendszeres dugókat okoz az agglomerációban. A vasúton is növekszik az utasszám, azonban ahhoz, hogy a kötött pálya még jelentősebb terhet vegyen le a közutakról, további fejlesztésekre van szükség.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik hétköznaponként a fővárosi bevezető utakra, a Magyar Közút adatai szerint számos útszakaszon száz százalék feletti a terhelés, még akkor is, ha nincs baleset vagy munkavégzés.

Az M3-as bevezető szakaszán 2018 utolsó negyedévében több mint tíz százalékkal nőtt a forgalom a 2017-es év azonos időszakához képest, de gyakorlatilag nincs olyan út, ahol a csúcsidőszakokban ne lenne valamilyen mértékű torlódás – írja a Magyaridők.hu

A növekedés mögött több tényező együttes hatása mutatható ki. A gépkocsik száma, azon belül a mindennapi használatban lévő autók száma folyamatosan nő. Ennek egyik oka a most már évek óta viszonylag alacsony üzemanyagár – írja a lap.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Évente 10 százalékkal több autó

A másik a járműbeszerzések növekedése: az új autók vásárlása hosszú évek óta több mint tíz százalékkal növekszik, tavaly összesen 136 ezer gépkocsit adtak el, idén ez a szám 160 ezer lehet. A behozott használt autók száma 2012 óta öt és fél éven át meredeken emelkedett, tavaly 2,2 százalékkal (3373 darabbal) nőtt a piac, és a 158 790-es számmal rekord született.

A Das Weltauto szerint már vannak jelei annak, hogy lassan csökkenésbe vált a növekedés, de könnyen lehet, hogy 2019-ben a tavalyihoz hasonló nagyságrendben érkeznek majd használt autók. A járművek száma azonban minden bizonnyal tovább nő: az EU 28 országában az ezer lakosra jutó gépkocsik száma átlagosan 587, míg ez a szám nálunk csak 394.

2000 településről járnak dolgozni Budapestre

A közúti forgalom növekedését táplálja az agglomerációba kiköltöző családok számának a növekedése. Az utóbbi két évben sokan költöztek ki a szomszédos településekre a fővárosinál szerényebb négyzetméterárak miatt, valamint az élhetőbb környezet reményében.

A Lechner Tudásközpont adatai szerint több mint kétezer településről járnak be ingázók dolgozni Budapestre, és több mint kétszázezer ember szeretne mindennap a munkahelyére eljutni.

Mind az ingázók, mind a budapesti autósok számára az lenne a legjobb, ha kötött pályát használva járnának dolgozni minél többen, méghozzá komfortos, kiszámítható, korszerű és megfizethető vasúttal. A helyzet sokat javult ebből a szempontból.

4 millióval nőtt a vasút forgalma

Az elmúlt három évben mintegy négymillióval nőtt a MÁV-Start utasszáma országos viszonylatban, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. A Budapest–Székesfehérvár vonalon 2016-ban 7,2 millióan, tavaly azonban már nyolcmillióan vették igénybe a vasutat. Egy év alatt félmillió utassal, azaz 16 százalékkal többen ingáztak a Budapest–Esztergom vonalon.

A további utasszám-növekedéshez azonban jelentős fejlesztések szükségesek a vasúton. Bár a járműpark cseréje többnyire megtörtént, és az idén érkező emeletes, hatszáz fős KISS motorvonatokkal szinte teljessé válik a fővárosi agglomerációban, a menetrend megtartásához tovább kell javítani az infrastruktúrát és fel kell újítani a fővárosi pályaudvarokat.

Csúcsidőben ugyanis meglehetősen zavarérzékeny a vasúti szolgáltatás: a nagy forgalmú elővárosi vonalakon egy-egy műszaki hiba vagy baleset órákra felborítja a menetrendet, márpedig a munkába járóknak igencsak fontos a kiszámíthatóság.

Jó példa a székesfehérvári vonal, amely kiszámítható szolgáltatást nyújt, Kelenföldön kényelmes átszállással a metróra. Nem ilyen jó a helyzet a váci vonalon és általában a Nyugati pályaudvarra befutó járatoknál, ugyanis a nagy múltú indóház rendező pályaudvarának áteresztő képessége korlátozott, ezért csúcsforgalomban előfordul, hogy akár negyedórát váratják a vonatokat a pályaudvar előtt. Emellett mind a Nyugati, mind a Keleti esetében több száz méteres sétára kényszerülnek az utasok a peronoktól és a metró- vagy villamosmegállókig.

Országszerte felújítják vagy átépítik a nagyvárosi pályaudvarokat, és a fővárosban is hamarosan megkezdődik a Nyugati és a Keleti rekonstrukciója. Ez sokat javít majd a komfortérzeten, azonban a vasúti infrastruktúra, a műszaki színvonal fejlesztése még sokáig eltarthat. Hogy mást ne mondjunk, ha el is készülnek az országos fővonalak felújításával 2022-ig – hiszen ez a terv –, a budapesti főpályaudvar kialakítása, a Nyugati és a Déli föld alatti összekötése évtizedekre munkát adhat.

Jól mennek a luxusautók is

Az idehaza tavaly eladott 136 601 új autóból 12 949 a prémium kategóriába tartozott, így a luxusjárművek szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban. Az eladásokat itt egyértelműen a Mercedes, a BMW és az Audi uralja 72,5 százalékos együttes részesedéssel. Népszerű még a kategóriában a Volvo és a Lexus is, de évi 150-200 Infinityt, Jaguart és Porschét is értékesítenek. Hesz Tamás, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete elnökségi tagja a távirati irodának azt mondta: a prémium kategóriában is meghatározó a városi szabadidő-autók népszerűségének növekedése.

Kiemelt kép: Dugó Perbálon – Fotó: Budapestkörnyéke.hu