Visszatértek a hódok a Duna magyarországi szakaszára. A lelkes beszámolók azonban ritkán írnak arról, hogy a hódok komoly károkat is tudnak okozni. Olvasónk, Lukáts Ági küldte szerkesztőségünkbe a fenti fotót. A Budafok melletti ártéri partszakaszon készült, idén február 13-án. Jól látszik, hogy a hódok alaposan nekiestek a part menti fáknak.
A hódok károkozása országszerte általános probléma: a folyók és patakok mentén, de tavak környékén is elszaporodott. Ahol megtelepedik, ott a fákat elpusztítja. Körberágja, elvékonyítja: a kidőlésig. A hód nagytestű rágcsáló, állandóan nő a fogazata, ezért folyamatosan koptatnia kell.
Ugyanakkor táplálék is számára, hiszen a fák ledöntése után a fiatal hajtásokat, rügyeket elfogyasztja. Amikor sok a friss táplálék, akkor kevesebb a rágásnyom, télen viszont intenzívebb ez a tevékenység – mondta Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója a Jeli Arborétumban okozott hódkárokról a vaol.hu portálnak.
Ez nem pusztán természetvédelmi probléma. Hiszen a hódok nem csak a fákat pusztítják el: pihenőüregeiket gyakran árvízvédelmi töltésekbe ássák, ezzel árvízveszélyes helyzetet is teremthetnek.
Kapcsolódó cikk: Mérgezés áldozata lehetett a Sződligetnél megmentett dunai hód
Markovics Tibor hangsúlyozza: bár a hód védett állat, ez nem zárja ki az ellenük való jogszerű védekezés lehetőségét. Amennyiben közérdekű az igény, a természetvédelmi hatóság engedélyt ad arra, hogy az állatokat befogják. A populáció befogott példányait áttelepítik másik élőhelyre, vagyis a védett állatok nem kerülnek fogságba.
Videóra vették a dunai hódokat
Tavaly szeptemberben írtunk arról itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon, hogy hódot videóztak le a Duna budapesti szakaszán, egy bringás kapta le a tiszta vizet kedvelő állatot az Északi vasúti összekötő híd budai végénél.
„Először azt hittem, hogy egy kutya úszik a vízben, és csak utána láttam, hogy ez valami más. Én még nem láttam hódot, főleg nem a Dunában. Vajon mit keres ott?” – gyorsan terjed a világhálón az a videó, amelyen egy termetes hód boldogan úszik ki a partra, majd egy kis pihenő után farkát csapdosva merül el a mélyben a Duna budapesti szakaszán. A videót itt lehet megnézni.
Kapcsolódó cikk:Veszélyes örvények a Dunában, megmutatják mitől jönnek létre – Videó!
Hódok Magyarországon
Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett a Concó-patakban észlelték utoljára.
A 20. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a Duna ausztriai szakaszán. 1996 óta a Duna-Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál, 2006 őszén pedig Hódmezővásárhelyen történt telepítés.
2007 őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. Magyarorszàg északi területén, az Ipoly folyón is található számos példányuk a telepítésnek köszönhetően.
2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációja már meghaladja az 1000 egyedet.
Kapcsolódó cikk: Ilyen lehet a Duna medre víz nélkül – Látványos videó!
A hódok élete
Az európai hód nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője 50–80 centiméteres, itt 5–8 állat, egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor.
A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.
A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival a veszélyre hívják fel a figyelmet.
Kiemelt kép: olvasónk, Lukáts Ági küldte, Budafokon a Duna-parton készült 2019.02.13-án.
