A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint a nyugdíjrendszer egyes elemeinek változtatását javasolja. Például a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolását irányozzák elő, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát javasolják a kormánynak. Ez nyugdíjszigorítást sejtet.
Fogy az ország lakossága
A javaslatok között újra felmerült, hogy a nyugdíjrendszert igazságosabbá lehetne tenni a gyermekvállalás elismerésével. Erre azért van szükség, mert az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Hajlandó volnál szülni?
A javaslat alapján a 2021-es 93 ezernél 17 ezerrel több újszülöttre lenne szükség, illetve évi 15-20 ezres növekedésre. Tehát nagyjából 20 százalékkal nagyobb születésszámot tartanának optimálisnak a következő évtizedre.
Aki most szül, kevesebb nyugdíjra számíthat
A Magyar Államkincstár adataira, miszerint a két gyermeket felnevelő nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik.
Mindez számokban
2019-ben egy gyermektelen nő induló nyugdíja átlagban 197 ezer forint volt, egy gyermekesé 179 ezer forint, egy kétgyermekesé 167 ezer forint, egy háromgyermekesé 157 ezer forint, egy négy- vagy több gyermekesé pedig 158 ezer forint.
Gondolnak az idősekre is
Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelését javasolják a jegybank szakértői. Az ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz – jegyzik meg.
Mi volna ez?
A helyettesítési ráta azt mutatja, hogy a nyugdíj értéke hogyan viszonyul a nyugdíjazást megelőző időszak keresetéhez.
A fejlett országokban nem így van
Az OECD becslése szerint az EU-s tagállamok átlaga ezen a téren 67,6 százalék, az OECD-átlag 62,4 százalék lehet hosszú távon. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy nálunk elég alacsonyak az átlagkeresetek.
És akkor a korhatáremelés
A nyugdíjkorhatár a jövőben a várható élettartam emelkedéséhez fog kapcsolódni (ez pedig tulajdonképpen automatikus nyugdíjkorhatár-emelkedést jelent, ha nő a várható élettartam). Így a demográfiai előrejelzések alapján várható élettartam emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát – érvel az MNB.
Nehéz, de érdekes olvasmány
A 144 pontos tanulányt ide kattintva olvashatja el. A nyugdíjra vonatkozó részek a 96. oldaltól kezdődnek.
