„Fel kell készülni arra, hogy az ország lakosságának többsége nemsokára Budapest környékén fog élni” – mondja Bősz Anett, Érd térségének ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje

BPK

3 év ago

A küzdősportok világából érkezett, politikai harcosnak tartja magát, aki hisz a szavak erejében és tudja, hogy azokkal ütni is lehet. Korrupciómentes Magyarországot és szemléletváltást akar az agglomerációban. Ő is budapesti kiköltöző, aki a szerelme és férje, az érdi polgármester, Csőzik László miatt költözött Érdre. Bősz Anett a Pest 1-es körzetben az ellenzéki összefogás képviselőjelöltje, jelenleg a DK országgyűlési képviselője. Két kampányesemény között az egyik budaörsi cukrászdában adott interjút a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak.

Ön nyolc évig volt a magyar cselgáncsválogatott tagja, magyar bajnok is volt. Ilyen küzdősportos múlttal harcos politikusnak tartja magát?

Igen, nagyon. Sokat tanultam azóta, hogy 2009-ben abbahagytam a versenysportot. Akkor jóval forrófejűbb voltam, mint most, feltehetően a dzsúdóm stílusa is már más lenne egy versenyhelyzetben, mint akkor, de alapvetően a harcosságot megőriztem, csak nem mindegy, hogy az ember mire fordítja az energiáját. Át akar-e menni a falon, romba akarja-e dönteni úgy az ellenfelet, hogy közben önmaga is megsérül, vagy nem. Ami bennem sokat változott, hogy megtanultam befelé figyelni és nem mindig visszaütni. A politikában sem szoktam elsőre ütni, viszont, ha visszaütök, akkor az általában fájni szokott a másiknak. A dzsúdóban amikor valaki aljasan, szabálytalanul ütött meg, én mindig visszafizettem az árát, mert szerintem nem tehetnek meg bármit az emberrel. Ezt így gondolom a politikában is. Az ember igenis tud ütni a szavakkal, a politika pedig a szavak művészete.

Akkor az ellenfelei számára Ön nehéz dió, akire fel kell készülni.

Azt hiszem, igen és van még egy dolog, ha már a nehézdióságot említi. A szüleim felém és a húgom felé egy olyan képet sugároztak, amely a becsületről, kitartásról és sok munkáról szólt. Ma már, felnőtt fejjel tudom, hogy sok olyan krízisen mentek át, amelyekből mi semmit sem éreztünk. Önmagukkal szinte nem is törődtek, az volt a fontos nekik, hogy mit tudnak nyújtani nekünk, azoknak, akiket szeretnek és fontosak nekik. Én is így szeretném élni az életemet. Ez a fajta hozzáállás már kamaszként is megfogalmazódott bennem, amikor vitázni és szavakkal harcolni is lehetett velük bizonyos témakörökben.

Mivel foglalkoznak a szülei?

Alapvetően kereskedelemmel és vendéglátással. Mindketten a kereskedelmi főiskolán végeztek, aztán a Csemegéhez kerületek. A rendszerváltás után a vállalatot megvette egy osztrák cég, közben megszületett a testvérem, anyukám munkahelye pedig megszűnt. Ezt követően tanár lett az egyik kereskedelmi szakközépiskolában. Most már mást csinál, mert sok pedagógushoz hasonlóan pályaelhagyó lett, azóta iskolabüféket működtet. Édesapám ott tudott maradni az osztrák cégnél, régióvezető és szakszervezeti vezető lett. Amikor a NER rátette a kezét erre a cégre, CBA lett a neve, édesapámra pedig már nem volt szükség. Ezután ő is tanítani kezdett.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Bősz Anett interjú közben

Nemrég interjút adott nekünk a politikai ellenfele, a kormánypártok jelöltje a Pest 1-es körzetben, Aradszki András, aki jelenleg is Érd térségének országgyűlési képviselője. Ő azt állítja, hogy Ön és a férje, aki nem más, mint Érd polgármestere, családi bizniszt csinálnak Érd városából és szándékosan nem használják fel azokat a fejlesztési forrásokat, például a Modern Városok Program pénzeit, amelyeket Ő hozott a választókerületbe.

Hazudik. Négy évvel ezelőtt, a 2018-as választási kampányában is úgy csinált, mintha itt valami fantasztikus fejlesztési forrás lenne. A Modern Városok Program pénze elment a bíróság építésére és egyéb olyan fejlesztésekre, amelyek vitathatatlanul hozzáadnak a városképhez, meg ahhoz, hogy egy megyei jogú város ellássa a feladatát, de alapvetően az nem egy lehívható keret. Ezt ő szeretné úgy beállítani, hogy itt sok pénz van, amit csak le kell hívni. Ha ő ezt félreérti az baj, de az is baj, ha nem érti félre, inkább hazudik róla. Efölött nem a város rendelkezik. A Modern Városok Program gyakorlatilag a NER kedvenc cégein keresztül megvalósuló beruházási, fejlesztési láncolat.

Érd az agglomeráció legnagyobb városa, majdnem 75 ezren élnek itt. A település közúthálózatának jelentős része murvás földút. Az aszfaltozás kérdése rendkívül fontos ügy Érden. A kormánypárti jelölt azt mondja, hogy eddig 60 milliárd forintot hozott erre a célra, de mivel a város nem készíttet terveket, nincs mire lehívni az állami pénzt.

Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának tagjaként mondhatom, megnéztem, nincs ilyen tétel a magyar költségvetésben. Évekkel ezelőtt benyújtottam egy olyan költségvetési módosító javaslatot, hogy ez bekerüljön a költségvetésbe, de Aradszki András párttársai már a bizottsági szakaszban lesöpörték az asztalról, vagyis az Országgyűlés nem határozhatott róla. Ekkor egy sajtótájékoztató keretében megkértem a képviselő urat, hogy most próbálja meg ő benyújtani ezt az érdiek számára fontos javaslatot, hiszen az volt a tapasztalatom, hogy a kormánypárti képviselőknek vita nélkül elfogadja a bizottság a javaslatait.

Végül is mi lett ennek a vége? Beadta Aradszki András a javaslatot?

Nem adta be. Érdemes tudni, hogy a hatvanmilliárd forintos úthálózat-fejlesztésnek 800 millió és 1,5 milliárd forint közötti terveztetési költségei vannak, ez pedig nem része a 60 milliárdos ígérvénynek. Ezt a pénzt a városnak kellene előteremtenie a szűkös költségvetéséből. Érdnek kevés a bevétele, ezért a Covid idején majdnem csődbe ment, 700 milliós kompenzációt, amolyan éhbért kapott az államtól, hogy legyen pénz rezsire és a kötelező közfeladatok ellátására. Az Aradszki András által még négy évvel ezelőtt beígért aszfaltozásra fordítható állítólagos 60 milliárd forint tehát nincs benne a magyar költségvetésben és az ő párttársai sem akarták, hogy oda bekerüljön.

Még egy reakciót szeretnénk kérni az ellenfelével készült korábbi interjúban elhangzottakra. A csatornázási pénzek története hosszú ügy, nagyjából az a lényege, hogy évekkel ezelőtt sok háztartás 250 ezret fizetett azért, hogy legyen szennyvízelvezetésük. Az Ön férjének, Érd polgármesterének az volt az egyik választási ígérete, hogy ezt visszafizetik az embereknek. Aradszki András erről azt mondta nekünk, hogy a csatornapénzek visszafizetésének ígérete egy nagy hazugság, ráadásul törvénytelen is. Önök politikai haszonszerzést csináltak belőle, a Bősz Anett és Csőzik László vezette baloldal irányítása alatt álló önkormányzat biztosan nem fog senkinek semmit visszafizetni.

Hát ezt ő azért mondja, mert ő így cselekedne. Az ember jellemzően azt szokta feltételezni a többi emberről, ami őbenne van. Képviselő úr abból indul ki, ha továbbra is ez a kormány marad, azzal a szándékkal lép fel, hogy kivérezteti az ellenzéki önkormányzatokat. Azt kell látni, hogy a csatornapénz visszafizetésének a teljes keretösszege három-négy milliárd forint. Nemrég egyeztettem a diósdi civilekkel, ugyanis Diósdon is szedtek ilyen pénzt, de ott nem 250 ezret, hanem 350 ezret családonként, egyébként Tárnok is érintett, tehát rengeteg károsult van. Ez kormányzati szándék kérdése. Szeretnék felkérni egy stábot, nézzenek utána, bármilyen egyéb maradványösszeg fellelhető-e még azon kívül a kevesebb mint 10 százalékon kívül, amit máris ismerünk. Ha találnánk ilyen összeget, akkor nem is a központi költségvetést terhelné a három-négymilliárd forintnyi kifizetési kötelezettség egésze. Nincsenek illúzióim, ezt a pénz csak akkor lehet visszaadni az embereknek, ha kormányváltás van és olyan országgyűlési képviselő lesz a térségben, aki ezt ki is járja az itt élőknek.

Ahhoz, hogy valakit országgyűlési képviselőnek válasszanak mennyire szükséges a polgármesterek támogatása? Az egyes választókerületekben, egymás után posztolják magukat a településvezetők azzal a jelölttel, akit támogatnak. Megválasztása esetén Ön hogyan fog együttműködni azokkal a polgármesterekkel, akik nem Önt támogatták?

Nekem sikerült a körzet összes polgármesterével jó munkakapcsolatot kialakítani, tehát az elfogadottságom megvan. Diósdon Spéth Géza polgármester egy olyan civil, aki bár páratlanul jó kapcsolatot ápol Aradszki Andrással, de mégsem a kormánypártok jelöltje volt 2019-ben, ilyen értelemben tehát klasszikusan csak egy szem fideszes polgármester van, a törökbálinti Elek Sándor, akivel többször beszéltem már személyesen és telefonon is barátságos légkörben. Sóskút és Pusztazámor azért érdekes, mert ők a településméretüket tekintve annyira picik, hogy nem elvárható a polgármesterüktől, hogy egy országgyűlési választáson akármelyik jelölt mögött elkezdjenek zászlót lengetni. Sóskút és Pusztazámor egyáltalán nem támogatja nyíltan a kormányt, de ugyanakkor a mindenkori kormányhoz lojálisak, ez biztosítja a stabil működésüket, ezt én respektálom. Tárnok polgármesterével, Lukács Lászlóval is kiváló a munkakapcsolatom, de láthatóan szeretne kimaradni a kampányból. Ezt is megértem, mert nemrég lépték át a tízezer főt, ezzel számos új kihívás előtt állnak: iskola, óvoda, bölcsőde, járdaépítés, úthálózat-fejlesztés. Ezekhez nagy szüksége van a tárnoki vezetésnek a kormányra, és azt gondolom, hogy egy polgármesternek mindig azt kell nézni, hogy a saját településének mi az érdeke, de Lukács Lászlóval is már számos alkalommal úgy tudtam egyeztetni, hogy lényegében barátsággal beszélgettünk. Tulajdonképpen azt gondolom a polgármesterekről, hogy ők olyan politikai aktorok, akiknek szinte azon nyomban el kellene veszteni minden pártlogót, amikor megválasztják őket. Nagyon nagy legitimitásuk is van, mert közvetlenül választják őket, nehezen elmozdíthatók. Nehezebben leváltható például egy polgármester, mint egy miniszterelnök ma Magyarországon. Ez egy érdekes helyzet, ráadásul nagyon közel vannak az emberekhez.

Ön szerint a Budapestről kiköltözők az agglomerációt politikailag megváltoztatják, balra tolják el?

Igen. Szerintem az érdi körzetben a szociokulturális közeg kifejezetten kedvez az ellenzéknek, egyszerűen azért, mert rengeteg budapesti beköltözőnk van. Érden a lakosság közel tíz százaléka az előző országgyűlési választás óta, vagyis négy éve költözött ide. Ez óriási szám, ezzel pedig sokat változott a városban élők szemlélete.

Megválasztása esetén mi lenne az első dolog, amit azonnal megoldana itt a Pest 1-es körzetben?

A leggyorsabban orvosolható ügy, amely sok embert érint a 33-as busz útvonalának meghosszabbítása Tárnok felé, így sokak számára könnyen elérhető lenne az elővárosi vasút, és Buda belső része, hiszen ez a busz a Móricz Zsigmond körtérig jár. Már tárgyalok erről a BKK-val és a főváros vezetésével, nyitottak a járat meghosszabbítására, de még kell a minisztérium jóváhagyása is, mert a Budapest közigazgatási határát elhagyó buszjáratok az ITM kezelésében vannak. Ez mellett EU-s pályázati pénzekből gyorsan tudnánk Pusztazámoron és Sóskúton olyan körjáratokat indítani, amelyek szintén nagyban növelnék az ott élők komfortérzetét, hiszen nem kellene a Volánbuszokra várniuk.

Az imént mondta, hogy négy év alatt Érd lakossága 10%-al nőtt. Nemrég a szomszéd körzetben, a Pest 2-ben induló Szél Bernadett azt mondta a nekünk, hogy meg kell állítani a természeti területek, erdők, mezők, szántóföldek további beépítését. Itt a Pest 1-es választókerületben mi a helyzet? Ha körülnézünk azt látjuk, hogy Érd összenőtt Diósddal, Tárnokkal, Törökbálint is lényegében összeér már a 2-es körzethez tartozó Budaörssel, Biatorbággyal. Ön szerint probléma az agglomeráció népeségnövekedése, vagy nem?

Valóban óriásvárossá kezd alakulni az agglomerációnak ez a része is. A társadalomtudósok, közlekedési és urbanisztikai szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy néhány évtizeden belül a magyar lakosság 50%-a Budapest 60 km-es körzetében fog élni. Az a kérdés, hogy most felfogjuk-e annak a felelősségét, hogy odáig még körülbelül három évtizedünk van. Ha most elkezdjük megváltoztatni azt, hogy a vasútvonalaink ne csak sugarasan befelé menjenek Budapestre, vagy az ipari parkok ne nyomuljanak be a lakott területek közé, inkább magasabb hozzáadott értékű munkahelyek érkezzenek az agglomerációba, támogassák a cégek a home office-t, az otthoni munkavégzést, bicikliutak hálózzák be az agglomerációt és sok olyan környezetbarát, elektromos buszjárat legyen, amely az agglomerációs településeket is összeköti és csökkenti a főváros felé történő ingázást, akkor az agglomerációt fel lehetne készíteni arra, ami következik. Személetváltásra van tehát szükség, amihez kreativitás is kell, másfelől olyan hozzáállás, amikor nem azt nézi az éppen aktuálisan hatalomban lévő politika, hogy mit tud saját magának vagy a saját alvállalkozóinak biztosítani az adott gigaberuházásból, hanem azt, hogy mit tud hozzátenni az agglomerációs települések lakóinak az életéhez.

A választópolgárok egy része erre nagyjából azt mondja: ezek lopnak, azok meg lopni akarnak. Mi a garanciája annak, hogy kormányváltás esetén nem lenne korrupció?

Rólam és a férjemről, Csőzik Lászlóról, Érd polgármesteréről többen azt terjesztik, hogy családi vállalkozást akarunk működtetni. Ezeknek az embereknek javaslom, hogy egyszer jöjjenek el hozzánk vendégségbe, nézzék meg, milyen házban lakunk Ófaluban és nézzék meg mennyiből gazdálkodunk egy hónapban. Egy fillérrel sem többől, mint a hivatalos fizetésünk. Körülbelül olyan házban lakunk, mint az érdi átlag, egyszerűen azért, mert ezt tudtuk magunknak megengedni. Nincs olyan, amihez hozzányúltunk volna, ami nem a miénk. Ezt én tartani fogom. Persze nem csak magamat kell nézni. Márki-Zay Péter személyében egy olyan miniszterelnök-jelölt mögött sorakoztam fel, aki valódi harcot indít az országot megbénító korrupció ellen. Azonnal csatlakozna az ország az európai ügyészséghez, amitől rettegnek Orbánék, és az így felszámolt korrupció miatt végre a pénz az emberekhez kerülne, nem pedig Orbán haverjai nyúlnak le a rengeteg fejlesztési forrást.

Az Ön választókerületének és az egész agglomerációnak a legnépesebb városa Érd, amelynek a polgármestere az Ön férje. Ha Ön nyer, olyan felállás lesz a Pest1-es körzetben, amely sehol máshol az országban. A választókerület legbefolyásosabb polgármestere a képviselő férje. Habzsi-dőzsire számítsanak az érdiek?

Már az előválasztásnál is megkaptam ezt a kérdést egy újságírótól és akkor is elmondtam, ha kell, vele is meg fogok ütközni, ha azt hiszi, hogy Érdnek innentől kezdve a térségben több jár, mint amennyi igazságosan járna a forráselosztásokból. Nem tervezem Érdet a többi település elé helyezni, hozzáteszem Laci nem is várja el tőlem. Az biztos, hogy Érdnek nagy feladatai vannak, és több lemaradása is van, mint például, Törökbálintnak, és jóval nagyobb forrás kell ahhoz, hogy ezeket a lemaradásokat felszámoljuk. Ezek tények. Laci és én egyébként meglehetősen függetlenül dolgoztunk egymástól. Még azt se tudom mondani, hogy könnyebben elérem telefonom, mint a többiek, mert ha beszippantja a munka, akkor én is ugyanúgy várok, hogy visszahívjon. Tehát az, hogy mi fontosak vagyunk egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ez meglátszik majd a képviselői munkámon.

Önnek politikailag előny vagy hátrány, hogy Érd polgármestere a férje?

Szabadidő szempontjából biztosan hátrány (nevet). Amikor a 2019-es polgármesteri kampányát csinálta én már parlamenti képviselő voltam. Akkor még csak jegyben jártunk és tudtuk, hogy ezzel a helyzettel bántani fognak minket. Persze ha nem ő lenne a férjem, másért bántanának. Azt hiszem – mint minden házaspár életében – ha kölcsönösen tudjuk egymást gondolatokkal segíteni otthon, vagy olyan ötletekkel, ami használható a másik munkájában, az egy nagy dolog.

Ön miatta költözött Érdre, a szerelem hozta ide?

Igen, igen, igen. A lakcímkártyámat 2018-ban kaptam meg Érden. Szoktam mondani, hogy tényleg rengeteg feladatunk van, mert utánam még 7 ezren igényeltek érdi lakcímkártyát, olyan sokan költöztek ide.

Néhány nappal ezelőtt Érden volt az agglomeráció és a főváros újragondolt kapcsolatrendszeréről szóló Magyarország Szíve Program egyik eseménye. Karácsony Gergely főpolgármester például egységes menetrendet és jegyrendszert szeretne Budapesten és környékén. Itt a Pest 1-es választókerületben melyek a legfontosabb olyan fejlesztési kérdések, amelyeknek összagglomerációs vonatkozása is van?

A közlekedés az egyik legfontosabb. Mindenki azt szeretné, hogy sokkal többen használják az elővárosi vonatokat, mint az autót. Érd környéke kötöttpályás közlekedéssel jól áll, de Diósdon nagy szükség lenne egy új állomásra, de én ennél többet szeretnék. A vasútvonalak sugaras elhelyezkedésének a feloldását egy Budapest körüli körvasúttal, ami hasonló lenne, mint Berlinben a Ringbahn. Tegnap például Tárnokról másfél órába telt eljutnom Szentendrére, úgy, hogy a két település nincs 50 km-re egymástól. Ha lenne körvasút és Tárnokról 10 perc alatt eljutnék az érdi állomásra busszal, onnét pedig félóra alatt Szentendrére vonattal, óriási változások lennének az agglomerációban. Tudomásul kell venni, hogy nem fogjuk tudni megállítani a kertvárosokba és az elővárosokba költöző lakosságot. A piaci kereslet-kínálat alapján mindig lesz, aki elad és mindig lesz, aki vesz. Még vannak szabad telkek, arra építkezni fognak. Ezt megtiltani nem lehet és nem is szabad, de ésszerű építési szabályozásra szükség van és fel kell készülni arra, hogy az ország lakosságának döntő többsége nemsokára Budapest környékén fog élni.

A Duna másik partján, a csepeli agglomeráció, a Pest 8-as körzet ellenzéki képviselőjelöltje, Jószai Teodóra nemrég azt mondta nekünk, hogy Dunai Hajózási Stratégiát szeretne és menetrendszerinti hajójáratokkal is csökkentené a dugókat. Erről mit gondol?

Ó, én nagyon szeretném, hogyha Teodórával együtt dolgozhatnánk a parlamentben, és azért szeretem ezt a gondolatot is, mert egyre több embertől hallom az agglomerációs dunai személyhajózás valódi létjogosultságát. Volt aki egy magánbeszélgetésen azt mondta, már annyira elege van a dugókból, hogy eladja az autóját és vesz egy motorcsónakot, azzal jár majd a belvárosba. Érdnek valóban van Duna-partja, de ahhoz, hogy hajózás szempontjából komolyan gondolkodhassunk a folyóban szükség lenne egy ófalui rehabilitációra, egy dunai kikötőre és P+R parkolóra a folyóparton. Távlati célként tényleg érdemes ebben gondolkodni, hiszen milyen jó lenne egy hajón ücsörögve, laptopon dolgozni Érd és Budapest belvárosa között.

Tanulmányai során Ön hosszabb időt töltött Berlinben. Mi az, amit onnét idehozna Budapestre?

Hát mindenekelőtt az elfogadóbb szemléletet. A 2010-es évek elején ott nagyon békés hangulat volt a levegőben, jó lenne abból elhozni valamit. A másik, ami nekem nagyon tetszett a barnamezős beruházások, az ahogyan előnyt kovácsoltak a lepusztult egykori iparterületekből. Nagyon jól és felelősen gazdálkodtak ezekkel a városrészekkel. A Ringbahn-t, a körvasutat már említettem, hogy nekem nagyon tetszett Berlinben és amit még érdemes lenne itthon is meghonosítani az a tudatos közlekedés, hogy az autósok és a biciklisek jobban megférjenek egymás mellett. Ebben Bécstől, sőt Prágától is sokat tanulhatnánk.

Ha úgy alakul, hogy megnyeri a választást, négy év múlva milyen Pest 1-es választókerületet szeretne látni?

Szeretném, ha nem érezném a fejlődési szakadékot Budapest és a saját lakóvárosom között. Nekem sokáig Budapest volt a városom és nagyon szeretem, Érd viszont visszaadta nekem a csillagokat, a csöndet meg sok mindent. Örülnék, ha néhány éven belül ez a térség is egy kulturális és gazdasági élettel teli, vonzó, de kikapcsolódásra alkalmas térség lenne, ahol elégedettek az emberek.

Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Ha már idáig eljutottál ezeket az interjúkat se hagyd ki

Kiemelt kép: Bősz Anett, Pest 1-es körzet ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu