„A Dunakanyarban élők garanciákat akarnak arra, hogy a Samsung-gyár nem mérgezi meg őket” - mondja Inotay Gergely, Vác és környékének ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje

Vallásos, környezetvédő és meggondolja, mit mond. Nem ígér olyasmit, amit nem tud megvalósítani. Nem kedveli a Samsung-gyárat, fenntartásai vannak a váci Duna-híd építésével kapcsolatban, ugyanakkor örül a Börzsönyben megjelent medvéknek. Inotay Gergely, a Dunakanyar váci oldalának ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje nagyinterjút adott a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak. A jelenleg Vác alpolgármestereként dolgozó politikussal a váci városházán, az irodájában beszélgettünk.

Ön vallásos családból származik, aktívan gyakorolja a hitét és templomba jár, hitoktatóként is dolgozik. Ilyen egyházi múlttal miért nem a KDNP-ben politizál?

Nem önök az elsők, akik ezt kérdezik tőlem. Azt hiszem, hogy a KDNP jelenleg nem testesít meg keresztényi értékeket, inkább csak megosztóak, a megosztás nagymesterei. Keresztény, nem keresztény, határon túli, vagy határon inneni, ezzel abszolút nem tudok egyetérteni és azonosulni. Úgyhogy azt gondolom, hogy a KDNP és én, nem egy kereszténységet vallunk.

Amikor Önt felkérték, hogy induljon el a választáson, akkor a vallásossága fontos szempont volt itt Vácon és környékén, a Pest 4-es körzetben, ahol most egy KDNP-s a képviselő?

2019-ben, mielőtt az új képviselő-testület tagja lettem, kiválasztásom egyik jelentős szempontja volt, hogy a belvárosi körzetben olyan jelölt legyen, akit Vác történelmi és egyházi belvárosában úgy ismernek, mint templomba járó embert. Hitoktatóként az egyházközség életében is aktívabb szerepet vállaltam. Az emberek engem láttak a templomba járni, a KDNP-seket viszont nem.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Ennyire fontos még a vallásosság itt Vácon?

Ebben a választókerületben szerintem igen. Még akkor is, ha most egy picit meghasonult érzéssel viseltetnek néhányan irántam. Ezt tette a politika sajnos. Látom a templomban, a saját hitközségemben is.

Ez mit jelent? Csúnyán néznek Önre, mert „összeállt Gyurcsánnyal”?

Igen, szó szerint. Ezt érzem, kapok is ilyen jellegű kritikát volt hitoktató társtól is, aki ezt a fajta ellenzékiséget számon kéri rajtam.

És erre mi a válasza?

Én felvállalom azt, hogy a keresztény, meg a fideszes között nincs egyenlőségjel. Nyilván van elkötelezett fideszes keresztény és olyan templomba járó keresztény is, aki nem nézi jó szemmel a Fidesz megosztó és az egyházra rátelepedő politikáját. Nem akarok nevesíteni senkit, de van olyan egyházi személy, aki átlát a szitán és azt a vonalat képviseli, amit én. Tudják rólam, hogy keresztény vagyok, nem hazudok, nem fogok becsapni senkit. Biztos vagyok abban, hogy javamra válik, hogy templomba járó, vallást gyakorló ember vagyok és hitoktató.

Inotay Gergely interjú közben

Nagyon nagy ez a Pest 4-es körzet. 34 településből áll, a teljes Dunakanyar ide tartozik a váci oldalon egészen Sződligetig. Hol dől el a választás? Vácon vagy a kistelepüléseken?

Mindenhol. Most azt látjuk, hogy a körzet három nagyobb települése, Vác, Sződliget, Őrbottyán inkább a változás mellett áll. A falvakba pedig igyekszünk eljuttatni az Egységben Magyarországért üzenetét, hogy lássák az ott élők: igenis van alternatíva: Nem a kiskirályság, az urambátyám világ, a visszaosztó rendszer, nem a polgármestereket sarokba szorító magatartás a jó. Mindenki kapja meg azokat a forrásokat, amelyek járnak, ne azon múljon a kistelepülésekre érkező pénz, hogy a polgármester mennyire haverja a fideszes képviselőnek.

Ön nincs könnyű helyzetben, hiszen a kormánypárti ellenfele, Rétvári Bence egy olyan tárcánál miniszterhelyettes, ahol az oktatás, az egészségügy összpontosul, vagyis azok a fejlesztések, amelyeket az emberek éreznek. Ehhez képest Ön mit tud ígérni a Dunakanyarban élőknek?

Az, hogy egészségházak épülnek a kistelepüléseken üdvözlendő. Ugyanakkor a térség egészségügyi problémáit nem lehet ezzel kezelni. A váci szakrendelő 200 ezer embert lát el, Nógrád megye egy részétől kezdve a Dunakanyarig. Olyan rossz állapotban van, hogy a funkciójára gyakorlatilag alkalmatlan. Rétvári Bencének négy év alatt nem sikerült megújítania, pedig már 2018-ban ezzel kampányolt. Úgy tűnik, mintha a fideszes képviselő haragudna a váciakra és az itt élők egy részére. Az volt az ígérete, hogy az Egészséges Budapestért Program részeként megújul a váci szakrendelő. Persze nem csak ezt a pénzt nem kapták meg a váciak; a Barokk-belváros felújítására korábban odaítélt forrásokat is visszatartották és Rétvári Bence ebben sem segített Vácnak semmit.

Amit mond, abból az a kép rajzolódik ki, mintha a jelenlegi képviselő, Rétvári Bence bosszút akarna állni a váciakon.

Jól látják, ez tényleg így van. Amióta Vác lecserélte a fideszes városvezetést, Rétvári Bence elfordult a váciaktól, nem képviseli az itt élők érdekeit. Naponta átad valamit a Facebookon és rétest sütöget, miközben komoly strukturális átalakítások nem történtek sehol a választókerületben. Én párbeszédet kínálok. A polgármesterekkel, helyi képviselőtestületekkel közösen szeretném felmérni a valós igényeket, amelyek támogatásáért lobbizom, ha szükséges. Mondok egy példát: Acsán pár éve felújították az iskolát. Ez nem lehetett egy reális és a község által elvárt fejlesztés, amikor azt látták, hogy a gyerekszám jelentősen esik vissza, és néhány éven belül ezt az iskolát be fogják csukni. Most úgy állnak, hogy jövőre már – ha jól tudom – Acsán nem lesz iskola, egy felújított épület ott fog állni üresen. Rengeteg dolgot kellene csinálni a rétessütögetés helyett: Vámosmikolától Bernecebarátig csatornázni kellene, ahol egészségház hiányzik a legjobban, ott egészségházat kell építeni, ahol pedig bölcsődei férőhelyek kellenek, ott bölcsődét kell építeni.

Azért szép lassan sok minden épül ebben a választókerületben is, Rétvári Bence, nem csak rétest sütöget. Itt jegyezzük meg, hogy vele is szerettünk volna interjút készíteni, de ő csak úgy lett volna erre hajlandó, ha előre megkapja a kérdéseket és írásban válaszol nekünk.

Éppen most Szokolyán készült el egy bölcsőde, Őrbottyán is ígéretet kapott egy iskolára, ezek üdvözlendő dolgok, bár én abban sosem hiszek, amikor azt mondja valaki, hogy megépítjük. Abban hiszek, ha azt mondja, megépítettük. És abban is, ha elmondják, hogy az adott fejlesztést milyen arányban finanszírozta az Európai Unió vagy a magyar kormány, mert ilyenkor általában csend szokott lenni. Rétvári odaáll minden tábla elé, minden fejlesztés mellé, nélküle nem lehet átadni semmit, miközben vélhetően egy kazal fejlesztéshez egyébként effektíve nincs köze, mert az Európai Unió fizeti.

Ha Ön országgyűlési képviselő lenne, támogatná a váci Duna-híd megépítését?

Ez egy tipikusan szakpolitikai kérdés. Én ezt úgy kezdeném el, hogy az érintett önkormányzatok vezetőit, környezetvédő és vízügyi szakembereket, közlekedésmérnököket ültetnék egy asztalhoz, hogy bokszolják le, mit hoz, és mit vinne el az új híd. Ezután tegyenek egy olyan hatástanulmányt az asztalra, ami bemutatja, mekkora forgalomnövekedést fog a térségben okozni és mennyire jelent majd alternatívát a Duna másik partján, egyébként bővíthetetlen és rendszerint elduguló 11-es útnak a kiváltására egy kétszer kétsávos, plusz egy híddal összekötött térségi kerülőút. Ezt nagyon sokan, mint veszélyt látják, reális veszélyként értelmezik, hogy igenis alternatívát fogunk jelenteni a budai oldal dugóinak a kiváltására. Fontos, hogy védett vízbázisok vannak a környéken, ezért a dolgok jelenlegi állása szerint ez a híd csak ott tudna megépülni, ahol Vácon valószínűleg senki sem szeretné: a történelmi belvárosunk közepén. Tehát az egykori belvárostól a kompkikötőn át az iskolavárosig. Ezen a körülbelül három-négy kilométeren tudnánk hidat építeni.

És Váctól fölfelé?

Végig védett vízbázis, egészen Kisorosziig.

Tehát, hogyha jól értjük, akkor itt Vácon egyáltalán nem egyértelmű ennek a hídnak a támogatottsága.

A hidat mindenki szeretné, én sem mondok rá nemet, de borzalmasan nehéz helyzetben vagyunk, hogy ezt a hidat milyen nyomvonalon lehet úgy megtervezni, hogy tényleg megvalósítható legyen, és ne csak egy pusztába kiáltott szó legyen az egész.

A Duna másik partján az ellenzéki jelölt, Buzinkay György nagyon támogatja a váci híd megépítését.

Kinek-kinek mi az érdeke. Egyébként a mobilitás, a munkaerő-közlekedés szempontjából nekünk is az az érdekünk, hogy megépüljön a váci Duna-híd. Nehéz kompromisszum és sok egyeztetés lesz még hídügyben. Az én belvárosi körzetem lakói például minden bizonnyal nem szeretnék, ha az ő házaik előtt épülne fel a Duna-híd. A belváros élhetősége egy ilyen átkelővel megszűnne. Ezért keresnünk kell az alternatívákat.

Nemrég sajtótájékoztatót tartott a szomszédos Dunakeszi körzet ellenzéki képviselő-jelöltjével, Dorosz Dáviddal Gödön a Samsung-gyár előtt. Az autó akkumlátorokat gyártó cég az Ön választókerületének a közelében van, de mégis mennyire érinti az Ön szavazóit?

A csaknem 34 ezer lakost számláló Vácot mindenképpen érinteni fogja, hiszen a gyár ipari szennyvizét Vácra fogják vezetni. Itt épül Mészáros Lőrincék gondozásában egy hatalmas szennyvíztisztító telep, ami csak a Samsung szennyvizét fogja kezelni.

Mit fog tartalmazni az ipari szennyvíz?

Hú de jó kérdés ez! Jelenleg ez ugyanis ipari titok és nem mondják el senkinek. A vezeték építése is aggályos. Sződligeten az iskola, óvoda előtt volt a kijelölt nyomvonal. Ez ellen tiltakozunk. Cinikus, ugyanakkor elgondolkodtató, és egyben elrettentő, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal szerint környezeti hatástanulmányra sincs szükség a telep és a vezeték létesítéséhez, mert nem olyan jelentős a veszélyességi faktora. Egy napi 10 ezer köbméter szennyvizet elvezető rendszernek szerintük nincs veszélyességi faktora.

Ön Vác alpolgármestere is. Nem tudják azt mondani, hogy köszönjük, de vigyék máshová a Samsung-gyár szennyvizét?

Ez sajnos nem tőlünk függ. A DMRV egy állami cég, bevállalta ezt a történetet. Ahogy láttam, a lakossági fórumokon is megpróbálták a számokat úgy bemutatni, hogy ezzel semmi gond nem lesz. De azt képzeljék el, hogy naponta 20 ezer köbméter ipari vizet fog igényelni a Samsungban a termelés. Ez lefordítva annyit jelent, hogy húsz olimpiai úszómedencényi vizet használnak el, és ebből tíz úszómedencényi fog szennyvízként naponta Vácra jönni. Ez a 2025-ös kapacitásigényük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amit ők a gyár területén kezelnek, az nagyobb, mint egész Vác lakossági vízfogyasztása.

Ha jól értjük napi 20 ezer köbméterből 10 ezer jön Vácra, 10 ezer pedig a gyárban marad és újrahasznosítják?

Igen ez sok-sok kérdést vet fel. Ha napi 10 úszómedencényi víz kerül Gödnél a levegőbe, akkor a környéken élők biztosan megtanulják majd télen, mi az ipari hó, nyáron pedig, mi is az a lokális üvegházhatás.

Biztos egyeztettetek olyan szakemberekkel, akik valamennyire ismerik az akkumulátorgyártás folyamatát. Ők mit mondanak, ezt az elképesztő mennyiségű vizet, mire és hogyan használják fel a gyártási folyamat során?

Sok környezetvédelmi szakemberrel beszéltünk. Pártállástól függetlenül mindenki azt mondja, hogy ez a vízmennyiség ésszerűtlen és túlzás. A technológiában jártas szakértők a lítium akkumulátor-gyártásnak a sok-sok veszélyét is fölvázolták. Azokat a nehézfémeket is, amelyek a szennyvízzel együtt Vácra fognak érkezni. Mi garanciákat szeretnénk. Látni akarjuk a kilépő szennyvíz összetételét, látni szeretnénk a gyár katasztrófa tervét. Sződliget polgármesterének az egyik legnagyobb aggodalma az, hogy információink szerint nincs terv haváriahelyzetre. Például mi lesz, ha a lakott területen csőtörés következik be? A Samsungnak jelenleg semmilyen kényszere nincs arra, hogy környezeti hatástanulmányokat készíttessen.

Hány ember fog a Samsungnál dolgozni a helyiek közül?

Jelenleg is több ezren dolgoznak itt, de a teljes gyárváros kiépültével minden bizonnyal öt számjegyű lesz az itt foglalkoztatottak száma. A gödi polgármester kikérte az adatokat, közülük 98-nak van gödi lakcímkártyája, Vác térségéből 170-en járnak oda dolgozni. A gödi Samsung-gyárban a külföldi munkavállalók lényegében letarolják a magyar munkaerőpiacot.

A Samsung-gyárat nyilván nem fogják lebontani, nemzetgazdasági szempontból értéket teremt az országnak. Ön politikusként milyen pozíciót tud felvenni ilyenkor?

Én csak azt tudom mondani, hogy az extraprofit filozófiát el kell felejteni. Az itt élőknek garanciák kellenek arra, hogy a gyár nem fogja megmérgezni az életüket. Az a kormányzati hozzáállás pedig felháborító, hogy idehoznak a gyönyörű Dunakanyarba, a lakóövezet közvetlen közelébe egy ekkora és ilyen veszélyes gyárat, majd kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítják és ipari titokra hivatkozva nem mondanak róla semmit az itt élőknek. Ez botrány. A Samsung egy koreai cég, náluk, a saját országukban komolyabban veszik a helyben termelő egységeik az ottani környezetvédelmi előírásokat. Én örülök annak, ha a magyar embereknek van munkája és nemzetközi cégek Magyarországot választják, de ne azért, mert itt nem számít a környezetvédelem, vagy mert nem garantálják a munkavállalói jogokat, és a magyar hatóságok szemet hunynak a hiányos munkavédelmi előírások felett.

Ha már úgy alakult, hogy a Dunakanyar déli bejáratánál épült meg a Samsung gigagyára, hogyan lehet ebből profitálni? Az európai villanyautók jelentős részébe Gödön gyártott akkumulátort fognak beépíteni, vagyis óriási értéket állítanak itt elő. Ebből hogyan profitálhatnak a környéken élők?

Ezt a kormánytól kell megkérdezni, aki különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsungot és a gyár iparűzési adóbevételeit elvette Gödtől. Ez ellen nem szólalt fel egyik környékbeli Fidesz-KDNP-s képviselő, sem Tuzson Bence, sem Rétvári Bence. A Samsung pénzek a megyéhez kerültek és olyan helyi portálokat, kétes származású alapítványokat fizetnek belőle, amelyeknek csak az ellenzék lejáratása a célja. Az engem szekírozó két portált egy házaspár működteti, hozzájuk legalább 35 millió forint közpénz érkezett, részben a Samsung pénzekből.

A választókerület polgármestereivel milyen a viszonya?

Vannak olyan kormányszimpatizáns településvezetők is, akikkel jó a viszonyom. Nekem az a célom, hogy mindenkivel leüljek és szót értsünk, mert ha úgy alakul és rendszerváltó hangulat lesz a kerületben, akkor nekünk együtt kell dolgoznunk az itt élők érdekében.

Ön hogy látja, mi érdekli a választókat jobban, a korrupciós ügyek vagy inkább az szja-visszatérítés?

A korrupciót nem érzékeli az átlagos ember, viszont ha például Feri bátyám kap most 80 ezret, az sokkal fontosabb, és ebben a Fidesz legyőzhetetlen. Én örülök a rezsicsökkentésnek, mert ez egy olyan üzenet, hogy segítsük és támogassuk a szegény embereket, de ne azokat, akik erre nincsenek rászorulva. Adjunk többet a rászorulóknak és ne azoknak, akik a kerti medence fűtésére használják a rezsicsökkentést. Költsünk inkább az utak felújítására, hiszen a választókerületben is rengeteg a kátyús, rossz mellékút, amit nem érdemelnek meg a helyiek. Ezért hirdettem meg az útfejlesztési programomat, hiszen az embereknek alapvető joga a mobilitás.

Ebben a térségben mi a helyzet a fővárosból kiköltözőkkel?

Jelenleg a betelepülési ráta nagyon magas Őrbottyánban, Sződligeten és Vácon, de nagyon magas még az Ipoly mentén is. Nem szeretnénk, hogy néhány évtizeden belül egy Budapesttel összenőtt, kicsúcsosodott, megalopolisz legyen a Dunakanyar, mert pont azt a lényegét veszítené el, ami miatt most vonzó. Ehhez arra van szükség, hogy a hatásköröket adjunk vissza az önkormányzatoknak. Nem véletlen, hogy az agglomeráció számára az ellenzéki összefogás egyik legfontosabb üzenete, hogy a helyben élők dönthessék el, hol, milyen házakat lehet építeni. Jelenleg gyakorlatilag bárki, bármit építhet és ebbe nincs érdemi beleszólása a településeknek.

A BudaPestkörnyéke.hu hírportálon nemrég arról írtunk, hogy a Börzsöny Ön választókerületéhez tartozó részén jelentős aranykészletet találtak és lenne egy befektető, aki ezt ki is termelné. Erről mi a véleménye?

Valóban felreppent a hír, hogy óriási, mintegy 50 ezer milliárd forint értékű arany lehet a Börzsönyben, és állítólag van olyan technológia, amellyel ezt környezetbarát módon ki lehetne termelni. Tény, hogy az aranybányászatban történelmi hagyományaink vannak. Károly Róbert uralkodása idején Európa egyik legjelentősebb aranykitermelő országa voltunk. A Börzsöny azonban az ország egyik legháborítatlanabb és legszebb tájegysége. Itt aranybányászatot én csak akkor tartok elfogadhatónak, ha az tájsebek és környezetszennyezés nélkül valósul meg.

Ha már a Börzsönynél tartunk, egyre többször hallani arról, hogy medvét láttak itt Vác környékén. Ezek a vadállatok inkább veszélyt jelentenek az itt élőknek, vagy jó, hogy ismét vannak barnamedvék a Börzsönyben? Ezt hogy látja?

Alapvetően a Börzsönyben korábban is volt medve, farkas, hiúz, azok a nagyragadozók, amelyek a vadállományt karbantartották. Vallásos emberként mondom: ordo divinus vagyis, ha az isteni rend egy kicsit visszaalakul, akkor az szerintem jó. Mi, emberek nyilván érzünk egyfajta veszélyforrást, főleg a túrázók, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a medve,- és farkaspopulációk nem akkorák, hogy ez valós veszélyt jelentsen az itt élőkre. Úgyhogy én alapvetően medvepárti vagyok, különösen, ha ezek a medvék betöltik azt a célt, ami miatt visszahonosodnak a Börzsöny eldugott részeibe.

Négy év múlva milyen választókörzetet látna itt szívesen a Dunakanyarban? Mi az, ami már elkezdődött vagy már megvalósult?

Az én vízióm egy élhető, mobilitásában, közlekedési lehetőségeiben jól szervezett, jó utakon közlekedhető, barátságos vidék, ami nem népesedett túl, tehát nem nőjük túl a saját határainkat. A turizmus megerősítése a Dunakanyar ritkábban látogatott részein, a Galga mentén és az Ipoly menti településeken rendkívül fontos. Gyönyörű települések vannak, amik Váccal együtt sokkal több turistát tudnának kiszolgálni. A turizmus itt sok embernek tudna munkát adni. Ebben a választókörzetben meg kell találnunk a harmóniát a gazdaság és a környezet értékei között. Olyan kincs ez a terület, amely sokkal többet ér, mint az állítólagos arany a Börzsöny mélyén.

Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Ha már idáig eljutottál ezeket az interjúkat se hagyd ki

Kiemelt kép: Inotay Gergely, Pest 4-es körzet ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje, Vác alpolgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

„A Dunakanyarban élők garanciákat akarnak arra, hogy a Samsung-gyár nem mérgezi meg őket” – mondja Inotay Gergely, Vác és környékének ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltje

Ön vallásos családból származik, aktívan gyakorolja a hitét és templomba jár, hitoktatóként is dolgozik. Ilyen egyházi múlttal miért nem a KDNP-ben politizál?

Amikor Önt felkérték, hogy induljon el a választáson, akkor a vallásossága fontos szempont volt itt Vácon és környékén, a Pest 4-es körzetben, ahol most egy KDNP-s a képviselő?

Ennyire fontos még a vallásosság itt Vácon?