A 16. kerületi, cinkotai civilek mindent megtesznek azért, hogy a kedvelt Csobaj-tó megmaradjon olyannak, amilyen. Ma a Föld napja alkalmából látványos weboldalt indítottak, hogy minddenkinek megmutassák, a pesti külvárosban is vannak természeti értékek, ráadásul nagyon is rájuk fér a védelem. Nemrég Budakeszin a Nádas-tó megmentéséért fogtak össze sikeresen a civilek.

Különleges hely

“Nagyon különleges hely, ráadásul a kertváros közepén. A tó partján órákat lehet eltölteni a természetet figyelve és sok kis ösvényt lehet felfedezni. Egyre kevesebb az olyan terület ahol a házakhoz ilyen közel van egy tó, erdő, mező és tele van védett állatokkal. Jó lenne ha ez itt megmaradhatna.” – mondta Loós Panna a Csobajbanya.hu oldalnak. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Bányatóból ökoparadicsom

A Cinkotai bányató, vagy más néven Csobaj-tó vízfelülete fél focipálya nagyságú, létrejötte a korábban itt végzet bányászati tevékenység következménye, mivel a homok és kavics kitermelése után árkok maradtak hátra, melyeket az eső- és a talajvíz feltöltött. A természet által lassan visszafoglalt egykori sóderbánya közepén található tavacska roppant népszerű Cinkotán. Sok család jár ide sétálni, biciklizni, kutyát sétáltatni. Csobaj-bánya az elmúlt évtizedek folyamán egyedi élővilággal népesült be, de a terület nagyobbik részét birtokló befektetői körök tevékenysége miatt azonban többször súlyos károkat szenvedett el, ezért is állnak ki a tavacska megmentése mellett a civilek.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

Építési törmeléket szórtak a tóba

2002-ben helyi civilek bejelentése nyomán kiderült: a terület kezelője az egyik támfal megerősítése ürügyén rendszeresen építési törmeléket és szennyező anyagokat hordatott a bányatóba, jelentősen károsítva a környezetet, emellett engedély nélküli homokbányászat folyt. Ezt leállították ugyan, de addigra erősen lepusztult a meredek partfal, amely addig több száz védett gyurgyalag és parti fecske költőhelye volt.

Az M4-es metro alagútjaiból kiásott föld is ide került

2008-ban nagyobb fokozatba kapcsolt a feltöltés: a 4-es metró építéséből kitermelt földet hordták ide. Habár egy vizsgálat szerint csak szerződés szerinti, tiszta földet szállítottak a területre, a környékbeli lakók mégis nehezményezték a teherautók hada nyomán keletkezett állandó zajt. A két tóból mára csak egy maradt, az is egyre zsugorodik. A területre a jelek szerint teljes felöltés és ingatlanfejlesztés vár.

Ne építsék be a tavacskát

A helyi civilek a nyilvánosság és a civil önszerveződés erejével a lakosság egészségének érdekében meg akarják akadályozni a Csobaj-bánya beépítését. „Nem újabb lakóparkokra, hanem élhetőbb, természetesebb környezetre van szükségünk. A főváros és a kerület fogyatkozó zöldfelületeit meg kell védeni.” – írják a Facebook oldalukon.

Madárbarát városi park

Szeretnék elérni, hogy a Csobaj-bánya azzá váljon, ami lehetne, egy gondozott, madárbarát városi parkká, amely a természet és a helyben lakók javát szolgálja. Csobaj-bánya élővilága közkincs és minden áron biztosítani kell megmaradását, gyarapodását – írják.

Legyen vége a szemétlerakásnak

A civilek szerint haladéktalanul intézkedni kell az illegális szemétlerakás megszüntetése érdekében. Kötelezni kell a tulajdonost a hulladék összegyűjtésére és biztonságos elszállítására. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy hulladékgazdálkodási bírságot kell kivetni és további jogi lépéseket kezdeményezni.

Látványos weboldal a Föld napján

A helyi civilek ma, a Föld napján látványos weboldalt indítottak, ahol bemutatják a tó értékeit, történelmét és még videókat is lehet látni arról, hogy a gyerekek mennyire szeretik a tavacska körüli élővilágot.

Természetvédő civilek

Az elmúlt időszakban a civilek több tó és védett terület mellett álltak ki Budapesten és környékén. Legutóbb Budakeszin a Nádas-tó megmentése miatt fogtak össze a civilek. Korábban a Soroksári és a Gyáli út közötti Kiserdő megmentéséért álltak ki a Wekerletelepen élők, akkor még a főpolgármester is melléjük állt. Pilismaróton nemrég egy kavicsbányátPilisvörösváron pedig egy kőbányát, puccsoltak meg a helyiek, mert sejtették, hogy semmi sem úgy lesz majd, ahogy az ígérik. IDE KAPCSOLÓDIK: Botrány a Dunakanyarban: Lemondott a polgármester, mert nem akarnak kavicsbányát a helyiek

A Csobaj-tó történelme

Cinkota földesurai 1619-től a felvidékről elszármazott Beniczky család sarjai voltak. A Csobaj utcai bánya területét az 1700-as években még mezőgazdasági célokra, elsősorban szántásra, legeltetésre és szőlőtermesztésre használták. A bánya megnyitására az 1800-as évek végén került sor, innét látták el a fővárost építőanyaggal. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Csobaj-tó – Forrás: csobajbanya.hu