Az emberektől nem félve úszkált a dunakeszi strand közelében egy hód. A helyiek szeretettel fordulnak az állathoz. Nem zargatták, nem dobálták. Budapest másik felén, Budafoknál viszont megmutatták ezek a kis cukiságok, hogy kártékonyak is tudnak lenni.

Egészen a Dunakeszipost.hu fotósának csónakjáig úszott és ott tűnt el a szemük elől a hód, előtte azonban többször kiment a partra, majd vissza a vízbe. Közben pedig békésen rágcsált vagy eszegetett valamit.

Magyarországon mára már állandó lakosok lettek a hódok, ezért jó pár helyen lehet látni őket – mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Visszatértek tehát a hódok a Duna magyarországi szakaszára. A lelkes beszámolók azonban ritkán írnak arról, hogy a hódok komoly károkat is tudnak okozni. Korábban egyik olvasónk, Lukáts Ági küldte a BudaPestkörnyéke.hu szerkesztőségébe a lenti fotót. A Budafok melletti ártéri partszakaszon készült. Jól látszik, hogy a hódok alaposan nekiestek a part menti fáknak.

Hódok Magyarországon

Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett a Concó-patakban észlelték utoljára.

A 20. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a Duna ausztriai szakaszán. 1996 óta a Duna-Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál, 2006 őszén pedig Hódmezővásárhelyen történt telepítés.

2007 őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. Magyarorszàg északi területén, az Ipoly folyón is található számos példányuk a telepítésnek köszönhetően.

2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációja már meghaladja az 1000 egyedet.

A hódok élete

Az európai hód nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője 50–80 centiméteres, itt 5–8 állat, egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival a veszélyre hívják fel a figyelmet.

Szerdán tetőzik a Duna a térségünkben. Vácnál 397, Budapestnél 490 centit mondanak. Általában 600 centi felett kell lezárni az alsó rakpartokat, tehát erre most nem kerül sor. Ráadásul az előrejelzések szerint gyorsan apad majd a folyó és nem zárható ki, hogy a hétvégére már ismét a megszokott medrébe tér vissza a Duna.

Kiemelt kép: Hód Dunakeszinél – Forrás: Dunakeszipost.hu