A halálos betegségeket is kimutató méhnyakrák-szűrést, az emlőszűrést, illetve a vastagbél- és végbélszűrést is kötelezően el kell majd végezni az egészségbiztosítási módosítások következtében. A szabályozás 2025. január 1-től lép érvénybe, aki kihagyja a kötelező vizsgálatot, az hatóságilag berendelhető lesz. A kérdés persze az, hogy a vékony jégen táncoló állami egészségügy hogyan bírja majd kapacitással, ha több millió ember megy el szűrésre. 

Kötelező szűrővizsgálatok 

A Magyar Közlöny kihirdetett egészségbiztosítási jogszabályok értelmében, az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok 2023. június 13-tól már a vastag- és végbélszűréssel is kiegészül, illetve az alábbi célzott szűrővizsgálatok kötelezővé válnak: 

  • 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia); 
  • 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia); 
  • 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként, népegészségügyi céllal vastag- és végbélszűrés. 

Évente lesznek kötelezőek 

A változtatás célja, hogy a súlyos betegségeket időben felismerhessék, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit és csökkenti a kezelés költségeit. 2025. január 1-jén lép hatályba az új szabály, amely előírja, hogy a fenti szűrővizsgálatok meghatározott évenkénti elvégzése kötelezők.  A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Végre kell hajtani 

Amennyiben a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Kevesen járnak szűrésre  

“Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizálják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet” – mondta az economix.hu-nak  Rékassy Balázs. 

Eszközproblémák


Az egészségügyi szakértő szerint „ebből kifolyólag rendkívül hasznos, ha az említett szűrővizsgálatokat és például a prosztata-szűrést férfiak esetében forszírozzuk és ösztönözzük”. Az emlőszűrés esetében sajnos a behívott betegeknek csak egy része megy el a mammográfiás vizsgálatra, illetve a mammográfiás gépek gyakori meghibásodása is csökkenti az emlőrák elleni megfelelő fellépést, tette hozzá. 

Vezető halálokok 

Nemzetközi viszonylatban, Magyarország egyike azon OECD országoknak akik a legrosszabbul állnak a rendszeres szűrések tekintetében, tette hozzá. Szakmailag indokolt, hogy a méhnyak, emlő, illetve a vastagbél- és végbélszűrést kötelezővé tegyék, mivel az ezen vizsgálatoknak köszönhetően kiszűrt betegségek, például az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető halálokok Magyarországon, így ezek időben való felismerése mindenképp javítja a közégészséget.

Magánellátás

A szakértő szerint a méhnyakrák szűrést azonban a nők jelentős része magánegészségügyben végezteti el, tehát fontos, hogy a magángyógyászatok is részt vegyenek a szűrések rendszerességének növelésében, őket is be kell csatornázni az eljárásba. Továbbá, természetesen azoknak is biztosítani kell a szűrővizsgálatot, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy magánellátást vegyenek igénybe.

Kevés a szakember

Azonban az állami egészségügyben zajló szűrővizsgálatok növelése a kötelezővé tétel által azért problémás, mert már így is akkora orvos- és szakemberhiánnyal (asszisztensek, szakegészségügyi dolgozók) küzd a rendszer, hogy az intézkedés tovább növelné a kapacitáshiányt, plusz terhet róva a gyenge lábakon álló rendszerre. 

Becsatornázott magánellátás 

A szükséges erőforrások hiányában pedig a várakozási idő még magasabbra nőne, így jól látszik, hogy a társadalom igényeinek lefedéséhez szükség van a magánegészségügy kooperációjára is. Bár az állam csak korlátozottan tudja a magánszektort szabályozni, a magánegészségügyi szolgáltatókat is be lehet kapcsolni a rendszerbe különböző ösztönzőkkel és jogi szabályozás által. Például, ha a magánszolgáltató rendelkezik mammográfiás készülékkel vagy a gasztroenterológiai vizsgálathoz szükséges endoszkópos toronnyal, akkor állami finanszírozás mellett az ő pácienseik is részesülhetnének a vizsgálatokból. 

Az edukáció a kulcs

Rékassy Balázs szerint egy másik felmerülő aggály a lakossági hajlandóságot érinti. Problémás lehet például a vastagbélszűrésen való részvétel betartatása, ami egyrészről nagyon időigényes, másrészről – bódítás nélkül – kellemetlen konoloszkópiás vizsgálat, tehát nehezen vehető rá a lakosság, hogy részt vegyen az ilyen típusú szűréseken. Ennek fényében a lakossági edukáció elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük: egy félórás kellemetlen vizsgálat elviselése jóval inkább megéri, mint később súlyos daganattal fordulni orvoshoz. 

Mivel lehet ösztönözni a lakosságot? 

A kötelező szűrővizsgálatok betartatása kapcsán fontos, hogy ne a kikényszerítésre helyezze az állam a hangsúlyt, hanem a lakosság edukáció általi ösztönzésére egészség-nevelési és egészségtudatossági programokkal. Másrészről pozitív és negatív ösztönzők segítségével lehetne rábírni a lakosságot a rendszeres szűrések vizsgálatára. Pozitív ösztönzőket a magánbiztosítók esetében lehetne alkalmazni: például járulékcsökkentést, TB kedvezményt, vagy egészségpénztári hozzájárulást biztosítani azoknak, akik betartják a rendszeres és kötelező szűrővizsgálatokat.  A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: illusztráció