A Pfizer-vakcina magyar fejlesztőjéről, Karikó Katalinról sokan biztosra veszik, hogy idén Nobel-díjat és azzal együtt 9 millió svéd koronát, csaknem 310 millió forintot kap. A kutató most elárulta, ha így történne, mire költené a pénzt.

Nobel-díj esélyes

Karikó Katalin és amerikai kollégája, Drew Weissman szabadalma alapján készülnek az mRNS vakcinák. Az M5 tévécsatorna pünkösd vasárnap vetített Ez itt a kérdés… című műsorában arról kérdezte Karikó Katalint, ha megkapná a díjat, mire fordítaná az azzal járó pénzjutalmat a 9 millió svéd koronát, vagyis a 310 millió forintot – írja összefoglalójában az Origo. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Hátrányos helyzetű gyermek

Kutató maradok mindörökké és minden pénzt, amit kapok, azt oktatásra meg a tudományra fogom költeni– kezdte a biokémikus, majd így folytatja: „A Magyarországon kapott kapott Széchenyi-díjjal járó pénzösszeg felét már a kisújszállási iskolának adtam, hogy a természettudományok oktatására és különböző programokon való részvételre fordítsák, a másik felét pedig a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő, Csányi Alapítványnak adtam, mert én is hátrányos helyzetű voltam” – mondta Karikó Katalin.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Nem hord ékszereket

Az esetleges Nobel-díjjal járó hatalmas összeg kapcsán is elárulta a terveit. „Olyan cégeket hoznék létre, melyek a messenger-RNS-en alapuló, illetve neuro-degeneratív betegségek gyógyításával foglalkoznának. Nem hordok ékszert és ezek után sem fogok. 66 éves vagyok, ilyenkor már nem változik meg az ember, és nem vesz fel drága dolgokat és hobbikat, amikre költhetné a pénzét. Csak a kutatás marad” – zárta szavait Karikó Katalin.

Egykor kirúgták Szegedről

Magyarországon az elsők között írtuk meg itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy a legmodernebb koronavírus-vakcinát a Pfizer-BioNTech oltást egy magyar kutatónak, Karikó Katalinnak köszönheti a világ. Azt is az elsők között írtuk meg, hogy 1985-ben létszámfeleslegre hivatkozva Szegeden megváltak tőle. Most, hogy óriási karriert futott be külföldön, már azt írják róla a Szegedi Tudományegyetem közleményében, hogy 50 éve kapcsolódik Szegedhez.

Senki sem lehet próféta a saját hazájában

Karikó Katalin jó példája annak, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, pláne ha az a haza Magyarország. Volt egy jó ötlete, de annakidején nem sokra tarthatták, ha ő volt az első a listán, akit kitettek a szegedi intézetből. Bárhogy is alakult, talán már azok is büszkék rá, akik egykor kinyírták.

Azok a boldog szegedi évek!

A kutató korábban úgy fogalmazott, a szegedi egyetemen töltött öt év élete legboldogabb időszaka volt. 1978 és 1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte egyetemi doktori értekezését megalapozó kutatómunkáját. A nukleinsavak szerkezetének és funkcióinak megismerésére alapuló molekuláris biológia ebben az időszakban vált világszerte az élettudományok meghatározó tudományágává.

Két évig dolgozott Szegeden

Karikó Katalin 1983-ban a JATE-n szerzett egyetemi doktori címet, ezt követően még két évig folytatta kutatómunkáját az Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetében. Az ott szerzett szakmai tapasztalatokkal “felvértezve” 1985-től az Egyesült Államokban – Philadelphiában és Washingtonban – dolgozott kutatóként, a Szegeden megismert témához sok szálon kötődött.

Titkosügynök

Karikó Katalin 1978-ban az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában „titkos megbízott minősítéssel, hazafias alapon” beszervezték a Belügyminisztérium III./II.-es osztályára, ami kémelhárítással foglalkozott. Ennek a szervezetnek dolgozott, a korábbi miniszterelnök, Medgyessy Péter is. Karikó Katalint pedig a későbbi országos rendőr-főkapitány, Salgó László szervezte be.

Megszólalt Karikó Katalin

A hírrel kapcsolatban Karikó Katalin eddig nem szólalt meg, ám pár napja kiadott egy nyilatkozatot, melyben így fogalmazott: “Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak. Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot.” – mondta Karikó Katalin a  Telexnek, majd így folytatta:

Semmilyen írásos jelentést nem adott

“Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem. Az elmúlt 36 év alatti kutatómunkámat, tevékenységemet az emberek gyógyítása érdekében folytattam. Többé soha, senki nem tudott megtörni, céljaimtól eltávolítani. Ezzel a nyilatkozattal lezártnak tekintem ezt az ügyet” – zárta gondolatait a világhírű kutató.

Édesapját kirúgták

A biológus édesapja, Karikó János a Forradalmi tanács tagja volt 1956-ban, Kisújszálláson. A forradalomban vállalt szerepe miatt azonban 1957-ben kirúgták és négy éven át nem is kapott semmiféle állást. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: Karikó Katalin