Tovább tart a vita a budapesti főtájépítész és a Liget Budapest miniszteri biztosa között arról, hogy alakult a zöldfelületek mennyisége az elmúlt években a Városligetben. Bardóczi Sándor szerint a tények makacs dolgok és sajnos nem nőtt a zöldfelület nagysága. Baán László miniszteri biztos ugyanakkor azt állítja, a korábban vizionált pusztulás helyett ma már a Liget projektnek köszönhetően a Városliget jobb és szebb lett.
A tények makacs dolgok
A BudaPestkörnyéke.hu írt arról a héten, hogy egyértelműen kiderült, mennyi zöld terület tűnt el az elmúlt években a Városligetből. Bardóczi Sándor, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának tájépítészeti osztályvezetője úgy fogalmazott: a tények makacs dolgok és sajnos nem nőtt a zöldfelület nagysága. A Városliget beépítésének mértékéről, vagy ahogy a kormány részéről gyakrabban hallani lehetett, megújításáról régóta vita folyik a zöld szervezetek és az állami beruházó között. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Árulkodó fotó
Bardóczi Sándor egy műholdas képet töltött fel az oldalára, amin az látható, hogy 2015-2020 között hogyan változott a Városligetben a zöld terület aránya. A képen pirossal vannak jelölve azok a részek, ahol a zöld terület csökkent, sárgával, ahol változatlan maradt és zölddel, ahol nőtt. A fővárosnak ötévente van lehetősége ilyen elemzésre, ezért nem a 2023-as állapotokkal hasonlították össze a 2015-ös helyzetet.
Nem olcsó mulatság
„Ötévente vizsgálja felül a főváros a zöldfelületi koncepcióját, és ahhoz készülnek ezek a háttérelemzések egy térinformatikai szakértői csapat bevonásával az egész városra. Ezek egy méter pontosságú infrafelvétel elemzések és nem olcsók. Ezért van ez az ötévenkénti ciklus” – mondta a tájépítészeti osztályvezető.
Nem várható javulás
„Ahol korábban parkoló autók voltak, ma egy 22 ezer négyzetméteres múzeumépület és egy mélygarázs lett. A mélygarázs felett nem lehet nagy lombkoronákat növelő fákat elültetni. A múzeum tetején sem. Ellenben ezek fenntartása nagyságrendekkel nagyobb összegből lehetséges csak, mint egy talajkapcsolatos park esetében” – írja oldalán.
Itt nőtt a zöldfelület
Szerinte leginkább a lebontott, és még ma is kordonok mögötti PECSA területén, illetve a Fővárosi Állat és Növénykert területén növekedett a zöldterület.
„A Városliget jobb és szebb lett”
A tájépítészeti osztályvezető gondolataira a Liget Budapest miniszteri biztosa, Baán László felsorolta a Liget Budapest projekt eddig elért eredményeit, majd azt hangsúlyozta, hogy a „vizionált pusztulás helyett ma már a Liget projektnek köszönhetően a Városliget jobb és szebb lett.”
Felesleges félelmek
„Az idelátogatók, pártpreferenciáiktól függetlenül, mára pontosan látják, hogy a Liget projektet a Városliget „tönkretételével, elpusztításával” vádoló fővárosi jeremiádák valóságtartalma zéró volt, és azok kizárólag a fővárosi vezetés zöldidentitásának olcsó bizonygatására szolgáltak” – írta Baán a Mandinernek.
Mi számít zöldfelületnek?
Bardóczi ezek után egy újabb Facebook-posztban írt arról, hogy „az elemzés pontosan rámutat, hogy bizony se a sportpálya burkolatok, se a nagyjátszó műfüve, gumiburkolatai, se a néhol túlzó, igen sűrű kerti sétányburkolat, se a futókör rekortán burkolata, se a kutyafuttató műfüve, sőt még a gördeszkások betonteknője sem zöldfelület. Ezek burkolatok. Nem fotoszintetizálnak és sosem lesznek zöldek. Akkor sem, ha zöldre vannak festve.
Az idő majd eldönti
„Arra is elég pontosan rámutat, hogy egyik új épület sem csak a korábbi, valóban bontandó épületek helyére épült, hanem még további hatalmas területeket hasított ki a zöldből, s a kapcsolódó teraszok, lelátók se tudnak zöldek lenni, s azok még 2023-ban is maradtak burkolt felszínek” – fejtette ki Bardóczi, majd azt is felajánlotta, hogy szívesen készít egy újabb elemzést, ha a Városliget Zrt hajlandó azt szponzorálni. „Idővel úgyis kiderül kinek van igaza” – zárult a poszt. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: a Városliget
