A BKV menedzsmentje a Népszava szerint gyakorlatilag beismerte az igazgatótanács rendkívüli ülésén, hogy az oroszoktól vett szerelvények többsége valójában új, nem pedig felújított. Ez azért jelenthet problémát, mert ha annakidején a tendert új szerelvényekre írják ki, az oroszok új, de korszerűtlen szerelvényei labdába sem rúghattak volna Budapesten. A lap azt is sejteti, hogy nem véletlenül alakulhattak így a dolgok a metrókocsik felújítása kapcsán.
A kocsik közötti átjárók ajtajai – ezt válaszolta kínjában a BKV egyik vezetőségi tagja a cég legutóbbi igazgatótanácsi ülésén, amikor arról kérdezték, hogy végül is mi maradt meg a hármas metró vonalán korábban közlekedő, Oroszországba felújításra kiszállított metrókocsikból. Vagyis lényegében beismerte, hogy a szerelvények zömében nem felújítottak, hanem újak. A beismerés valójában véletlen elszólásként hangzott el az Igazgató Tanács rendkívüli ülésén.
A BKV vezetésének képviselői azt próbálták bizonygatni a testület tagjainak, hogy nincs ok az aggodalomra, csupán a prototípusként leszállított első három szerelvény rozsdásodik. A BKV metrókocsi felújítási tenderét 2015-ben megnyerő orosz Metrowagonmash az első három kiszállított szerelvény szétszedése után arra jutott: azok annyira szétrohadtak, hogy nem érdemes a javítással bíbelődni és inkább új kocsiszekrényeket gyártanak – írja a lap.
Az egyik tanácstag kérdésére, miszerint, ha a kocsiszekrény, a hajtás, a fékrendszer, a forgóváz, az „elektromos csatlás”, vagyis gyakorlatilag minden lényeges elem új, akkor mi van ezekben a kocsikban a régiekből? Mitől felújítottak és nem újak? A kérdés jelentősége jogi, pénzügyi és talán büntetőügyi szempontból is nagy: ha a tendert új szerelvényekre írták volna ki, nem pedig felújításra, akkor a Metrowagonmash európai piacon korszerűtlennek számító járművei labdába sem rúghattak volna.
A BKV mostani közlése értelmében a Budapesten futó 37 orosz metrószerelvény 222 kocsija közül csak az első három – prototípusként visszaszállított – szerelvény 18 kocsija számít felújítottnak, a többi új jármű.
Tarlós nem foglalkozott a tenderrel
Tarlós István, Budapest előző főpolgármestere hivatalosan semmit nem kívánt erről mondani a Népszavának, mondván ez a BKV és a hatóságok feladata volt, utóbbiak ugyan nem azt figyelték, hogy régiek vagy újak a kocsik, de folyamatos gyártásközi ellenőrzést végeztek. A városvezetésnek nem volt dolga a metrókocsik átvétele, ő maga a tenderrel sem foglalkozott, meg kell nézni a kormányhatározatot, a közgyűlési döntéseket, a BKV-tendert és az átvételi és az üzembe helyezési jegyzőkönyveket.
Bűncselekmény gyanúja
Ahogy azt néhány hete itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon megírtuk, Vágó István, a BKV Vasúti Járműjavító Kft. felügyelőbizottságának egyik újonnan megválasztott tagja a rozsdás metrókocsiknál tett látogatása után Facebook-posztban írta: ha bebizonyosodik, hogy ezek új kocsik, akkor ez súlyos bűncselekmények gyanúját vetheti fel: hivatali hatalommal és közpénzzel való visszaélés, a tenderkiírási szabályok megsértése, uniós előírások kijátszása, vám- és áfacsalás. Erre akkor Tarlós István azt válaszolt, súlyos vádakat fogalmazott meg Vágó, amiért felelnie kell, akkor is ha kiderül, nem igazak.
Mi szükség lehetett a trükkre?
Ha a főváros és a kormány nem trükközik a tenderrel, akkor nem lehetett volna nyélbe ütni az orosz üzletet – írja a lap. Ha a közbeszerzést új szerelvényekre írják ki, akkor a Metrowagonmash európai piacon korszerűtlennek számító járművei labdába sem rúghattak volna. A városvezetés az Alstom-fiaskó okán egyébként is félt egy teljesen nyílt uniós tendertől. Azt remélték, hogy a szűkebb, felújítási tenderre csak oroszok jelentkeznek. Alaposan meglepődtek a vártnál nagyobb érdeklődésen, azon meg még inkább, hogy az észtek még ajánlatot is tettek. Őket végül kizárták.
De miért baj az, hogy új? – kérdezett vissza a botrány 2016-os kirobbanásakor értetlenkedve, az egyébként műszaki végzettségű akkori főpolgármester, Tarlós István, aki szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság tiszte vizsgálni a járműveket. Csakhogy az engedélyezés során a hatályos szabványoknak és előírásoknak való megfelelőséget vizsgálják, ezeknek pedig akár a felújított és az új kocsik is eleget tehetnek.
Olcsóbbnak tűnt az orosz üzlet
Az előző városvezetés legfőbb érve az orosz üzlet mellett az volt, hogy az új metrókocsik sokkal többe kerülnének. Csakhogy eredetileg a főváros is ezt tervezte, de a kormány határozatban tiltotta ezt meg Tarlóséknak.
BKV 2015-ös összehasonlító táblázata szerint az új kocsik beszerzése 30 milliárddal került volna többe. Ebben a felújítás 62,5 milliárddal szerepelt, de ez végül 69 milliárd lett. Másrészt a különbség tetemes részét az új automata vonatirányítási rendszer (AVR) beszerzésére szánt 15 milliárd tette ki. Ráadásul a francia Alstom 65 milliárdért szállított 170 kocsit, ami 222 kocsira vetítve akkor 85 milliárdra jött volna ki. Csakhogy egy valódi tenderre több, ennél akár kedvezőbb ajánlat is érkezhetett volna.
Másrészt az új járművek eleve korszerűbb technikával és klímával felszereltek lettek volna – erre most külön költenie kell a BKV-nak –, a karbantartási igényük pedig a BKV által is elismert módon jóval kevesebb lett volna. Ráadásul saját forrás híján Budapestnek 60 milliárd forint hitelt kellett felvennie a felújításra, amelynek kamata 15 milliárd forintra rúg. Mindent összeadva lassan az új kocsik áránál vagyunk.
Kiemelt kép: Felújított metrókocsik – Forrás: MTI
