Az önkormányzati választás során az agglomeráció hét meghatározó városa közül öt esetében felrobbantották a korábbi képviselőtestületet a választók. Arra kerestük a válaszokat, hogy miért cserélték le Dunakeszi kivételével az összes kormánypárti polgármestert.
Az agglomeráció hét meghatározó városa: Szentendre, Vác, Dunakeszi, Gödöllő, Szigetszentmiklós, Érd és Budaörs. Eddig csak Gödöllő és Budaörs vezetője nem volt kormánypárti, most Dunakeszi kivételével mindenhol megbuktak a kormánypárti polgármesterek. Ebben a cikkünkben Érdről, Szentendréről és Dunakesziről lesz szó részletesebben.
Általános kiábrándultság az agglomeráció nagyobb településein
A lecserélt polgármesterek a legtöbb esetben nem kaptak kevesebb szavazatot, mint az előző választáson, azonban az ellenzéki vagy a valamilyen civil összefogás jelöltjére összeállt szavazatokkal szemben már nem voltak versenyképesek. A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálnak nyilatkozók a fideszes kiábrándultságukat, ahogy többen fogalmaztak „NER-es pökhendiséggel”, és a Borkai-üggyel magyarázták. A fideszes polgármesterek leváltásához azonban helyi ügyek is kellettek.
Érden rosszul jött ki a polgármester több ügyből
Az agglomeráció legnagyobb, 70 ezres városában Érden Mészáros T. Andrásnak kellett mennie. A nekünk nyilatkozó érdek többsége azzal indokolta a korábbi polgármester leváltását, hogy továbbra is sok a nem aszfaltozott utca a városban, mások a csatorna-ügy miatti haragról beszéltek.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Történt ugyanis, hogy sok lakótól pénzt kért az önkormányzat csatornázás címen, majd kiderült, hogy az önkormányzat EU-s pénzt is nyert erre a célra. Ezután sokan szerették volna visszakapni a pénzüket. Eleinte állítólag nem akarták visszafizetni, később pedig csak egy jelképes összeget adtak vissza az érintett lakóknak.
A váltás másik okának többen a túlzottan polgármester hangsúlyos helyi média miatti felháborodásukat nevezték meg, és volt aki a kampány hajrájában levetetett plakátok mögött megúzódó „sunyiságot” monda nekünk a bukás okának.
T. Mészáros Andrásra a kampányban rájárt a rúd. A hajrában több olyan ügye került napirendre, amelyben nem tudott irányítani és nem is sikerült jól kijönnie belőle. Az egyik a már említett plakátlevétel, a másik pedig az Érdi Sport Kft. ügye, ami igen csak hangosra sikerült.
Az egyik új játszótér felavatása sem sült el jól, hiszen a gyerekek beleestek a munkagödörbe, másnap lezárták, és azt mondta a polgármester, hogy valójában csak próbaüzem volt, aki pedig ennek az ellenkezőjét állítja azt beperli. Ebből is olyan országos ügy lett, ami a kampányhajrában nagyon nem segítette a korábbi fideszes polgármestert.
Szentendrén inkább az alpolgármestert hibáztatják
Szentendrén a bukás okát nem is Verseghy-Nagy Miklós korábbi polgármester nyakába varrják, hanem inkább az alpolgármestere, Gyürk Dorottyának a tevékenysége verte ki a biztosítékot sokaknál, mondta a Fidesz szentendrei szervezetére rálátó forrásunk.
A Gyürk Dorottyáról azt kell tudni, hogy ő a Fidesz EP-képviselőjének, Gyürk Andrásnak a testvére. A Gyürk család tagjai a rendszerváltás óta különböző jobboldali pártokban szereztek befolyást. A szülők MDF tagok, majd 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt tagjai voltak. Gyürk András viszont 1990 óta rendelkezik Fidesz tagsággal. Az első Orbán –kormány idején a teljes család végül átlépett a Fideszbe.
Gyürk Dorottyához az elmúlt ciklusban Szentendre kulturális élete tartozott. Tevékenységét rengeteg botrány kísérte. A helyi kulturális intézmények vezetői helyére saját embereit nevezte ki, sokszor állítólag személyre szabott pályázatot íratott ki.
A helyiek azt mesélik, hogy nekik abból is elegük lett, hogy Szentendrén szinte minden hétvégén mondvacsinált hagyományokra hivatkozva fesztiválokat rendeztek. Egyszerűen annyi turista jött a városba, hogy a szentendreiek már nem tudtak hétvégén parkolni és a rengeteg vendég miatt már alig tudták igénybe venni a helyi szolgáltatásokat.
A polgármester bukásának okaként említették azt is, hogy drasztikusan megnövekedett Szentendre létszáma. Olyan helyekre adtak ki építési engedélyt, ahol addig állítólag nem is lehetett építkezni, valamint az egyik iskola parkolóját is beépíthetővé tették. Ezzel párhuzamosan túlzsúfoltak lettek az oktatási intézmények és a dugók is elviselhetetlenekké váltak.
Több forrásunk is nehezményezte, hogy Szentendrének nincs ipari parkja és nem is történt ebben az ügyben semmi, szerintük a közlekedési problémákra sem volt érzékeny az előző vezetés.
Az utóbbi pár hónapban a helyiek szinte naponta keményen kritizálták Gyürk Dorottyát a Facebookon, sokan azt írták, hogy lejártó kampányt folytat a most megválasztott Fülöp Zsolttal szemben.
Az új polgármester csapata egyébként nem klasszikus ellenzéki összefogás, mert ahogy vasárnap az RTL-nek elmondta, jobb és baloldali érzelmű emberekkel dolgozik együtt, ez pedig nagyon inspiráló a számára.
Dunakeszi az egyetlen talpon maradt nagyobb bástya
Az agglomerációs nagyvárosok fideszes polgármesterei közül kizárólag Dunakeszi polgármestere Dióssi Csaba maradt állva. Ő a kormánypárt utolsó nagy bástyája Budapest környékén. A polgármester 11 százalékkal győzött, a képviselő testületben 9-5-1 az arány a kormánypártok javára. 2014-hez képest az ellenzék tudott 2 egyéni mandátumot szerezni, jellemzően olyan jelöltek, akik ismertek voltak a 48 ezres városban.
A beszélgetéseink során az a kép rajzolódott ki, hogy a választás szempontjából az önkormányzat eredményesen csoportosította a fejlesztéseket az utolsó másfél évre. Új iskolákat adtak át. Kettőt. Egy vadonatújat és egy régit, amelyet alaposan felújítottak, kibővítettek és ezentúl a katolikus egyház üzemelteti, azaz valóban új iskolának számít. Készült bölcsőde és felújították az összes orvosi rendelőt. A kampányban remek ütemben tudták bejelenteni a növekvő város számára elengedhetetlen két új iskola és a Művészetek Háza megépítését is.
A közlekedés neuralgikus pont Dunakeszi életében. A város vezetése kilobbizta, hogy az M2-est még a választás előtt adják át, a hozzá kapcsolódó nagyon fontos, a város elkerülését lehetővé tevő új úttal. Az addigi közlekedési káosz megszűnt, ma már csak a csúcsidőben vannak dugók, kisebbek, mint mondjuk a Szentendrei úton.
Hatalmas húzás volt, hogy a polgármestert kivették a napi politikai csatározásokból. Dióssi Csaba polgármester politikai kérdésekben lényegében nem foglalt állást. Semmi migránsozás, sorosozás, EU-zás. Ez bevált, mert a politikai támadások mind elhaltak és egy idő után már nem is próbálkoztak ilyennel, ráadásul a városvezetők semmilyen korrupciós támadásra sem adtak okot, magyarán az elmúlt 3-4 évben ilyen ügyek még mutatóban sem voltak.
Fontos volt, hogy nem hibáztak tehát a kampányban. A dunai strand rendbetétele bevált, a kulturális fesztiválok jól sikerültek, új közösségi tereket nyitottak meg, lett Katonadomb, főtér, kisebb sportlétesítmények, közben pedig a focit nem tolják túl.
Dióssi Csabának jól jött, hogy egy bevallottam nem kormánypárti intézet, országos hírt kapott felmérése, azt hozta ki, hogy Dunakeszin a legjobb élni az egész vidéki Magyarországon. Ezzel kifogták a szelet az ellenzék „Jobb Dunakeszi” kampányából.
Az újrázó polgármester tehát dolgozott, ha kell beleállt népszerű dolgokba is. Például a piszkos, pontatlan, zsúfolt vonatok ügyébe, vagy a kamionok kitiltása Dunakesziről. Dióssi Csaba azonban azzal is elhúzott az agglomerációban elbukott fideszes polgármesterek előtt, hogy jó médiát épített. Olyant, amely ugyan őt tolta, de nem csapta ki a biztosítékot, mint például Érden.
A helyi kormánypártok fontos felismerése volt 2014 végén, hogy az online médiatérben sehol sincsenek. A politikai közéletet négy nagy felület uralta. Az állítólag baloldali Hírhatár, a jobbikosnak tartott dunakeszi-online és még két zárt, de hatékony csoport.
Ebben a helyzetben létrehoztak a helyi kormánypártok, az önkormányzat anyagi támogatásával, egy új médiát, a Dunakeszi Postot. Ennek hangvétele mérsékelt, de önkormányzatpárti. Az egymással szembe álló felek is hírforrásként tekintenek rá. A Post mérsékelt hangvétele és ezen keresztül az események tálalása hatékonyan sugallta a „Dunakeszin jó élni” szemléletet és elvette a teret az ellenzéki orgánumoktól. Ez átragadt a szavazókra is.
Források, beruházások, média
A média jó kezelése, a források megszerzése, valódi beruházások érkeztetése, vagyis a település érdekében végzett lobbimunka Dunakeszin sikert, ezek hiánya Szentendrén és Érden kudarcot hozott a polgármesternek.
Kiemelt kép: illusztráció
