Meglepő húzásra szánta el magát a zsámbéki önkormányzat. Felújítanák, vagy akár teljesen újjáépítenék az ország egyik ikonikus épületét a zsámbéki romtemplomot. A helyi önkormányzat már ki is írta a közbeszerzést. Az ország egyik legerősebb földrengésekor rommá vált templom, több száz év után újjászülethet.

Az egyik legszebb műemlék

A zsámbéki templomot miután 1220-ben felépítették. Később leégett, aztán átalakították majd 1763-ban a nagy komáromi földrengés döntötte romba. Közben volt erődítmény, családi birtok, premontrei majd a pálos rendi szerzetesek fontos épülete. Magyarország középkori építészetének legszebb műemlékének tartják ezt az épületet a budai agglomerációban, ZsámbékonA BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiírták a pályázatot

A helyi önkormányzat már ki is írta A Zsámbék, Premontrei Templom és Kolostor rekonstrukciója és újjáépítése című projekt keretében megvalósuló fejlesztés műszaki előkészítése és a kapcsolódó feladatok ellátására a pályázatot. Az állam még tavaly rendelkezett arról kormányhatározatban, hogy jelentős támogatásokat biztosít a műemlék fejlesztésére, a zsámbéki önkormányzat pedig a jelek szerint megkezdte a projekt előkészítését – írja az Építészfórum.hu.

Köszönjük a napi 335 ezer érdeklődő olvasónknak, hogy a BudaPestkörnyéke.hu Magyarország TOP legolvasottabb hírportáljai közé került. Részletek itt. Közben a holnapi és mai programajánlónkat ide kattintva éred el!

 

 

Gyorsan romlik az állaga

A kiírást alapos építészettörténeti, műszaki és restaurátori kutatás előzi majd meg, ezek koordinálását Riedel Miklós végzi. A neves építész elmondta: „Az, hogy az épület romként álljon tovább folyamatos és rendszeres konzerválás nélkül, egész egyszerűen nem folytatható tovább. Ráadásul olyan gyorsan romlik a fennmaradt struktúra állapota, hogy nem is évtizedes, hanem években sem fenntartható távlatokról beszélünk most már.”

A romtemplom

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Építeni fognak

A szakportálnak az építész azt is elmondta, hogy egyelőre annyi biztos, hogy a fejlesztés építéssel fog járni. A beavatkozáshoz építési engedély kell – és amennyiben építési engedély kell, akkor Építéstörténeti Tudományos Dokumentáció is kötelező. Erre írták most ki a közbeszerzést, ennek elkészülte után tudunk továbbhaladni a programalkotással is. – mondta.

Várják a javaslatokat, hogy mi legyen a templommal

Nem tudni még, hogy romkiegészítés, romkonzerválás, visszaépítés, részleges visszaépítés avagy ezen műfajok árnyalatai és kombinációi valósulhatnak-e majd meg a jövőben. Az önkormányzat részéről ugyanis egy tervpályázat a cél, és az építészek javaslatait várják a rom megmentésének különféle megoldásaira. 

Jól dokumentált épület

A templom története a régmúltba vezet, viszont meglepően jól dokumentált. A lényeg, hogy az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítettek. III. Béla király a második felesége, Capet Margit kíséretében érkező, francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építtették 1220 körül a Keresztelő Szent János tiszteletére fölszentelt késő román stílusú bazilikát, és a hozzá északról csatlakozó premontrei kolostort.

Mátyás király másként döntött

Építése zömében a tatárjárás előtti időre tehető, de a befejező építkezések már minden jel szerint a tatárjárás után zajlottak. Az 1400-as években leégett a kolostor, majd nem sokkal Amerika hivatalos felfedezése előtt, 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. A premontreiek pedig eredménytelenül tiltakoztak kolostoruk elvétele miatt.

A törökök erődöt csináltak belőle

Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítóké lett. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Erre az időre emlékeztet egyébként a városháza előtti téren ma is álló Török kút, amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Török kút, háttérben a romtemplom Zsámbékon

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Összedőlt a nagy földrengéskor

1689-ben a Zichy család tulajdonába került a településsel együtt a templom is. Ők eleinte a várkastély kápolnáját használták. A templom sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg: leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. Ezt követően a rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. A viszonylag nehezebben megközelíthető, romladozó középkori kolostortemplom helyett a település központjában építettek maguknak új templomot a zsámbékiak.

Felfedezték, megmentették

Nem maradt volna semmi a romokból, ha Rómer Flóris bencés tanár és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkákkal. A romlásnak Möller István négy évi tartó és 1900-ra befejezett korszerű restaurálása vetett véget.

1900-óta néz ki úgy, mint most

110 évvel ezelőtt az akkori műemlékvédelmi elveknek megfelelően a romot állapotot konzerválták. A templomot csak a szerkezeti és állékonysági szükség szerint erősítették meg, részben az eredeti kőanyagból, részben tégla-aláfogásokkal. A templom részleteinek tiszta megtartásával hitelesen őrizták meg a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb, kőbe faragott dokumentumát. Ezt építhetik most teljesen újjá. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Zsámbéki romtemplom – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu