A Budapest környékén lévő települések taroltak: az ország összes települése közül ezekben nőtt a legjelentősebben az ott lakók száma 2019-ben. Érd áll az országos lista élén, ahol közel 800 fővel nőtt a bejelentett lakosok száma, a második helyezett Szigetszentmiklós, a harmadik pedig Veresegyház lett: mindkét település több mint 500 fővel gyarapodott.

A szóban forgó agglomerációs települések vonzó célpontok a lakáspiacon, részben azért, mert az ottani a lakóingatlanok az átlagos négyzetméterárak alapján jóval olcsóbbak. Például egy 100 négyzetméteres házért 16-30 millió forinttal kevesebbet kell adni – írja a Blikk.

Beszédes kép rajzolódik ki a különböző települések népességének változásairól, ami a lakáspiaci helyzetet is befolyásolja – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, egy-egy településen mennyivel többen laktak az idei év elején, mint egy évvel korábban, valamint azt, hogy a legnépszerűbb településeken hogyan alakulnak az ingatlanárak a budapesti átlaghoz képest.

„Az egész országban a budapesti agglomeráció településein nőtt a legjelentősebben az ott élők száma, ez a költözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születéseket is magában foglalja” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az első három helyen Érd, Szigetszentmiklós és Veresegyház áll. Az első tízben szerepel továbbá Dunaharaszti, Gyömrő, Nagytarcsa, Halásztelek, Délegyháza, Göd és Biatorbágy is. „Az agglomerációs települések gyarapodásában szerepe van az utóbbi években látott lakásépítési boomnak és a budapesti árrobbanásnak is. Nagyon sokan vágtak bele ugyanis családi- vagy ikerház építésébe a 2019 végén kifutó kedvezményes lakásépítési áfa, illetve az állami támogatások miatt” – tette hozzá Balogh László.

A hivatalos adatok szerint Érden 775-tel nőtt a létszám egy év alatt, így teljes népesség megközelítette a 70 ezret. Szigetszentmiklóson 513 fővel nőtt a lakosság, így a város majdnem 40 ezres népességgel kezdte a 2020-as évet, Veresegyházon pedig 503-mal nőtt a lélekszám egy év leforgása alatt.

A Budapestkörnyéke.hu hírportál is írt arról, hogy korában Veresegyházon aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy az önkormányzat megállítsa a lakóövezetek kialakítását és ne járjanak úgy, mint ahogy az sok budai agglomerációs településen történt. Dunaharasztiban pedig a polgármester maximalizálta a város lakosságát.

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy az agglomerációs települések sokak számára azért jelentenek vonzó célpontot, mert az ingatlan- és telekárak alacsonyabbak, mint a fővárosban. Továbbá több a zöldterület, valamint a házfelújításokra alkalmas ingatlanok száma is magasabb, ami a koronavírus lecsengése után még vonzóbbá teheti ezeket a településeket.

A szóban forgó tíz agglomerációs településen jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint Budapesten. A fővárosban az átlagos négyzetméterár 704 ezer forintot tett ki április végén, ami 156-296 ezer forinttal haladja meg az említett településeken jellemző kínálati árat. Az ingatlan.com adatai alapján Érden áprilisban 473 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták a lakóingatlanokat, azaz lakások és házak négyzetméterét, Szigetszentmiklóson 433 ezer forintért, Veresegyházán pedig 459 ezer forintért. A tíz érintett budapesti agglomerációs település közül Délegyháza a legolcsóbb, ott egy négyzetméter átlagosan 408 ezer forintba kerül.

Mindez azt is jelenti, hogy az átlagárakat egy 100 négyzetméteres lakóingatlanra vetítve az agglomerációs településeken Budapesthez képest akár 16-30 millió forinttal alacsonyabb összegért lehet vásárolni.

Kiemelt kép: illusztráció