Házak ezrei épültek a Duna árterében ott, amelyet rendszeresen elönt a víz. Miért építkeznek olyan helyre emberek, ahol mindenki tudja, hogy előbb-utóbb baj lesz. Orbán Viktor ma arról beszélt, hogy megérne egy beszélgetés arról, ki és miért adott engedélyt az ártérben történő építkezésekre. Már 2013-ban is felvetődött ez a kérdés. Budapest legárvízveszélyesebb területére, a Római-partra az önkormányzat adott ki építési engedélyt. Azok, akik aláírták a papírokat, már rég nincsenek sehol.

Ki és mikor adott engedélyt?

Miniszterelnök szerda reggeli rendkívüli árvízvédelmi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nagyon sok épület áll ártérben, nagyon sokan laknak olyan területen, amelyet rendszeresen elönt a víz. Ezzel kapcsolatban így fogalmazott: “Kismaroson, Pilismaróthoz hasonlóan sokan laknak az ártéren, ez Orbán Viktor szerint „egy külön beszélgetést megér” majd, hogy ki és mikor adott engedélyt ott házak építésére. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Vagyonát nem, csak az életét védik

11 évvel ezelőtt, a 2013-as rekordárvíz idején Orbán Viktor, aki már akkor is kormányfő volt, így fogalmazott a Kossuth rádióban: „Megvédtük a részben engedéllyel, részben engedély nélkül működő üdülőterületeket is. Át kell gondolni, mi az, amit érdemes megvédeni. Ha valaki árterületre épít, árvíz esetén nem számíthat rá, hogy megóvjuk a vagyonát. Az életét igen.”- nyilatkozta Orbán Viktor még 2013-ban.

Trehány hivatalok, felelőtlen önkormányzatok

A magyar szabályozás elvileg nagyon szigorú. A rendelkezések szerint ártérbe kizárólag árvízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló ingatlanokat lehet építeni. De a mostani áradást nézve bárki szembesülhet a ténnyel, hogy ez a szabály nálunk csupán egy írott passzus, hisz bevásárlóközponttól, családi házon át, nyaralók ezrei épültek ilyen területeken. Hogyan lehetséges ez? Az okok részben az önkormányzatok és az engedélyekért felelős hivatalok trehányságában, részben az emberek szabálykerülő magatartásában keresendők.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

A Római-partra az önkormányzat adott építési engedélyt

Talán az egyik legismertebb ártéri terület a budapesti Római part, ahol lakóházak százait veszélyezteti a kiöntött Duna. Az itt épült ingatlanok jelentős részére maga az önkormányzat adott engedélyt, de persze akadtak illegális beruházók is, akik végül mégiscsak megkapták a fennmaradáshoz szükséges pecséteket.

2 méter magas padló

A Rómain lényegében egyetlen szabályt hoztak: az ártérben a földszinti padló magassága minimum 190 centi magas legyen. Erre az ötletre persze máshol maguktól is rájöttek az emberek, ezért látni vízparton gyakran lábazatokon álló házakat, gondolván: amíg csak a tartószerkezetet nyaldossák a hullámok, nincs nagy baj.

Nem köthető biztosítás

A valódi kérdés az: megéri-e ilyen helyen építkezni. A válasz határozott nem. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak és minden eddiginél nagyobbak az árvizek. Így, aki hullámtérbe álmodja meg a családi fészket, biztos lehet benne, előbb utóbb arra ébred majd, hogy vízbe lóg a keze. Ezzel természetesen a biztosítók is tisztában vannak, ezért nem is kötnek ártérbe épült ingatlanokra szerződést. Tehát az, aki ilyen területen emel házat és elmossa az otthonát az áradás, ne várjon segítséget ezektől a társaságoktól. Sőt, az se, aki a gát jó oldalán építkezett, de a feltörő buzgárok vagy egy átszakadó védmű miatt vizesedik a pincéje.

Olcsóbb a telek

Egyetlen érv szól csupán az árteres építkezés mellett: az átlagosnál sokkal olcsóbban juthat a leendő háztulajdonos a kiszemelt telekhez. Mindemellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az építkezések során feltöltött árterek minden esetben növelik az áradások mértékét, mivel a folyó ezeken a területeken nem terülhet szét, egy darabig beszorul eredeti medrébe és pusztítóbb lesz, mint valaja. Részben tehát a civilizáció térhódítása kényszeríti az árvíz ellen védekezőket egyre magasabb gátak építésére, azonban a védművek sem érhetnek az égig. Hamarosan szemléletváltásra kerül sor a védekezés terén, és ha ez bekövetkezik, nehéz idők várnak a vízparti, ártéri telkek és házak tulajdonosaira. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.