Földrengés volt Biatorbágy közelében szombaton délután – közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa. Két hónapon belül másodszor rengett a föld a dél-budai-agglomerációban. Nem messze Biatorbágytól, Zsámbékon ma is látszik egy korábbi jelentős földrengés nyoma.

Helyi idő szerint 14:41 perckor 9 kilométeres mélységben, 2,4-es magnitúdójú földrengés keletkezett Biatorbágy közelében. A rengést a lakosság érzékelte. Ugyanakkor a rengés mérete miatt károk keletkezése nem valószínű – tette hozzá a szóvivő.

A biatorbágyi facebookos oldalak szerint senki sem érzékelte a földrengést, ugyanis ekkora rezonanciát a ház előtt elhaladó kamionok is okoznak, így ha valaki mégis érzékelte volna, minden bizonnyal nem gondolta, hogy földrengést él át.

A szakemberek szerint a 4-es magnitudójú földrengéseket már mindenki érzékeli, ez szerencsére egy kisebb rengés volt. Az azonban nyugtalanító, hogy Biatorbágy térségében két hónapon belül másodszor volt rengés.

Két hónapja Nagykovácsinál rengett a föld

Ahogy korábban itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon is megírtuk május 17-én Biatorbágytól légvonalban alig 6 km-re, Nagyokvácsinál volt rengés.

Akkor rengést a teljes budai agglomerációban lehetett érezni. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa szerint a rengés a A Richter-skála szerinti picit erősebb volt a mostaninál, 2,7-es rengés volt.

A rengés akkor nyolc kilométer mélységben pattant ki Nagykovácsi alatt, károkról nem érkezett bejelentés. A helyi facebookos oldalon azt írják, hogy érezhetően rengett a föld, zörögtek az ablakok.

A Nagykovácsi és Biatorbágy között fekvő Pátyon azt írják a Facebookon, hogy „olyan érzés volt, mintha egy kamion nekirohant volna a ház falának.” Többen az ablakok rezgéséről számolnak be, mások alatt az ágy is megremegett.

Egy nappal korábban is volt rengés

A májusi nagykovácsi földrengést megelőzően egy nappal korábban az agglomerációtól nyugatra, Mórnál szintén történt egy, a Richter-skála szerinti 2,4-es erősségű földrengés. Az öt kilométeres mélységben pattant ki délután fél egykor. Károkról akkor sem nem érkezett bejelentés.

Elképzelhető, hogy az elmúlt hónapok földrengései között összefüggés lehet, hiszen a mélyben egymásnak feszülő kőzetlemezek úgy működnek, mint a dominók. Ha az egyik megmozdul, mozdul a többi is, a kérdés az, hogy mennyit, hol és mikor.

Zsámbékon ma is látszik egy földrengés nyoma

Magyarországon általában 50 évente egyszer fordul elő nagyobb földrengés. Az agglomerációban a Zsámbéki Romtemplom intő példája az újra és újra előforduló földrengéseknek. A csodálatos épületet az 1763-as komáromi rengés rombolta le.

Földrengés a Zsámbéki-medencében, leomlott egy templom – írták volna a lapok 1763-ban

Magyar földrengések

Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 – 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki – írja a földrengés.hu.

A legnagyobb rengések

Az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, sok volt a sebesült. A rengés erősségéhez képest viszonylag kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli vertfalú, „könnyű szerkezetes” építkezési módszerekben keresendő.

Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan jelenleg is az ország egyik legaktívabb területe. Az ország keleti részén, a jelenlegi magyar-román határ közelében található az érmelléki szeizmikus terület, melynek aktivitása 1829-től ismert. Az 1834. október 15-én kipattant földrengés epicentrális intenzitását a kárleírások újraértékelése alapján a legújabb kutatások az EMS skálán 9 fokra becsülik. A rengés fészekmélysége 23–28 km, a magnitúdója pedig 6,5–6,6 körüli volt. A károk nyomai több helyen (pl. a máriapócsi templomban) a mai napig láthatók.

BPK, MTI – Kiemelt kép: Biatorbágyi Viadukt, amely nem a földrengéstől sérült meg, “csak” ilyen állapotban van – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu