Karikó Katalin, a Pfizer-BionTech vakcinát kifejlesztő magyar kutató egy amerikai szaklapnak nyilatkozott a Pfizer-vakcina lehetséges mellékhatásairól és annak okáról. Állítja: néhány gyógyszer sokkal veszélyesebb, mint az oltás.

Allergiás reakció

A magyar kutató szerint körülbelül 100 ezer emberből 1-nél fordul elő allergiás reakció, ami ugyan több, mint az eddigi oltások kapcsán tapasztalt, de ritkább, mint mondjuk a penicillin érzékenység – mondta. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

A problémás alkotóelem

Karikó Katalin a Science nevű tudományos lapnak azt is elmondta, hogy a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák, vagyis az úgynevezett mRNS vakcinák egyik összetevője a sokat vitatott polietilén-glikol (PEG). Több tanulmány is kimutatta, hogy főként ez az összetevő képes súlyosabb allergiás reakciót kiváltani.

Egyes gyógyszerek több ilyen anyagot tartalmaznak

Arra a kérdésre, miszerint mennyire veszélyes az a PEG mennyiség, ami a vakcinákban van, Karikó Katalin elárulta, hogy az oltóanyagok sokkal kisebb mennyiségben tartalmaznak PEG-származékot, mint egyéb PEG tartalmú gyógyszerek, valamint izomba kell oltani, nem kerül rögtön a véráramba, így az anafilaxiás reakciók elenyésző gyakoriságúak.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

A penicilin tartalmú készítmények veszélyesebbek

A Kecskeméten született kutató az eddigi adatok alapján elmondta, hogy körülbelül 100 ezer emberből 1-nél fordul elő allergiás reakció, ami ugyan több, mint az eddigi oltások kapcsán tapasztalt (1 az 1 millióból), de ritkább, mint mondjuk a penicillin érzékenység (1-4 fő 10.000 penicillinnel kezelt betegből), amire szintén azt mondhatjuk, hogy ritka esemény. Mint mondja, igaz, hogy a penicillin tartalmú gyógyszerek veszélyesebbek, mint a Pfizer és Moderna vakcinák.

Teljesen természetes komponensekből készül a vakcina

A magyar kutatónő korábban elmondta, hogy még soha sem hagytak jóvá RNS-alapú vakcinát, azonban a prototípusokat már több mint 10 éve használják. Karikó szerint az általuk használt messenger RNS összetétele megegyezik azzal, amelyet a szervezet állít elő a sejtekben. „Az oltás teljesen természetes és növényi nukleotidokból készül” – mondta.

Karikó Katalin már megkapta az oltást

A tudósnő december 18-án kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, a második injekciót pedig január elején adták be neki. Karikó elmondta, hogy semmilyen mellékhatást nem észlelt a védőoltással kapcsolatosan.

Szegedi kitüntetés

Két hete írtuk meg itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy Doctor honoris causa kitüntető címet adományoz a Szegedi Tudományegyetem Karikó Katalinnak, a Covid-19 pandémia elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó Pfizer-BioNTech vakcina egyik kifejlesztőjének – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtót.

Egykor kirúgták Szegedről

Magyarországon az elsők között írtuk meg itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy a legmodernebb koronavírus-vakcinát a Pfizer-BioNTech oltást egy magyar kutatónak, Karikó Katalinnak köszönheti a világ. Azt is az elsők között írtuk meg, hogy 1985-ben létszámfeleslegre hivatkozva Szegeden megváltak tőle. Most, hogy óriási karriert futott be külföldön, már azt írják róla a Szegedi Tudományegyetem közleményében, hogy 50 éve kapcsolódik Szegedhez.

Senki sem lehet próféta a saját hazájában

Karikó Katalin jó példája annak, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, pláne ha az a haza Magyarország. Volt egy jó ötlete, de annakidején nem sokra tarthatták, ha ő volt az első a listán, akit kitettek a szegedi intézetből. Bárhogy is alakult, talán már azok is büszkék rá, akik egykor kinyírták. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva tudod elérni.

Azok a boldog szegedi évek!

A kutató korábban úgy fogalmazott, a szegedi egyetemen töltött öt év élete legboldogabb időszaka volt. 1978 és 1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte egyetemi doktori értekezését megalapozó kutatómunkáját. A nukleinsavak szerkezetének és funkcióinak megismerésére alapuló molekuláris biológia ebben az időszakban vált világszerte az élettudományok meghatározó tudományágává.

Két évig dolgozott Szegeden

Karikó Katalin 1983-ban a JATE-n szerzett egyetemi doktori címet, ezt követően még két évig folytatta kutatómunkáját az Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetében. Az ott szerzett szakmai tapasztalatokkal “felvértezve” 1985-től az Egyesült Államokban – Philadelphiában és Washingtonban – dolgozott kutatóként, a Szegeden megismert témához sok szálon kötődött.

Szupergyógyszer

Karikó Katalin kutatásainak fő tárgya a biológiai információ üzenethordozójának, a hírvivő – angolul messenger – RNS-nek vagy mRNS-nek a vizsgálata. Eredményeivel meghatározó mértékben járult hozzá, hogy megfelelő módosítással és tisztítással az mRNS hatékonyan használható irányított fehérjetermeltetésre az élő rendszerekben, amivel sokoldalú terápiás fejlesztések alapjait teremtette meg. “Több évtizedes áldozatos munkájának eredménye 2020-ban a Covid-19 világjárvány idején csúcsosodott ki” – írta a kutató munkáját méltatva az egyetem. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el!

Blikk/Atv.hu/BPK – Kiemelt kép: Karikó Katalin, BPK-montázs