Ahogy azt korábban az elsők között megírtuk itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, valami nem stimmel a Hárosi-híddal. Két évig tartó felújítás után tavasszal megnyitották, majd gyorsan lezárták. Azóta senki sem mondja meg, mi a baja a 20 milliárdért felújított hídnak. Budapest főpolgármestere szerint a kormány „sunnyog” a híd kapcsán. A csütörtöki Kormányinfón a miniszter elmondta mi a gond a híddal.

Az M0-ás Hárosi Duna-hídjának felújítása kormányzati beruházás. Két éve húzódik már, úgy volt, hogy májusban átadják, majd a terhelési próbák után hirtelen megint le kellett zárni. Azóta se a városvezetés, se a közvélemény nem tudja, mi történt.

A főpolgármester is megszólalt az ügyben, nem sokkal ezelőtt ezt írta: „A kormányzati emberek általában nagyon ékesszólóan osztogatják a tanácsaikat és a megjegyzéseiket a fővárosi városvezetésnek, hogyan kell hidat felújítani. Ám a kormányzati hídfelújítás ügyében csak a sunnyogás megy” – fogalmazott Karácsony Gergely.

Az M0-ás híd kulcsfontosságú a budapesti közlekedés szempontjából. A híd májusi ismételt lezárása után megtöbbszöröződött az Erzsébet híd forgalma.

A főpolgármester szerint a kormányzati beruházás elhúzódása miatt napközben, még most iskolaszünetben is, állandóak a közlekedési dugók a környéken.

Dugó az M0-áson a Hárosi-híd előtt Érdnél – Fotó: BPK

Az M0-ás híd május végi lezárása Dél-Pest, Dél-Buda és a Csepel-sziget közlekedőire van a legnagyobb hatással. De a híd lezárása távolabbi települések, például a nyugati országrészből az M0-áson a reptérre igyekvők bejutását is meghosszabbítja, akik szintén a fővároson keresztül keresnek rövidebb utat.

„Ez az ügy a budapestiek százezrei mellett több tízezer embert érint az agglomerációban is. Ezért a kormány tartozik a válaszokkal a budapestieknek és az agglomerációban élőknek” – fogalmazott a főpolgármester.

„A várható iskolakezdés miatt megnövekszik a forgalom a városban. Mi, Budapesten készülünk erre a helyzetre, de ehhez véget kellene vetni a kormányzati sunnyogásnak, pontosan tudnunk kellene, mikor lesz végre készen a híd, mi okozza az átadás elhúzódását. Nem várunk mást, csak a Lánchíd ügyében oly sokszor gyakorolt kormányzati magabiztosságot.

Eredetileg augusztus közepére ígértek válaszokat, a határidő elmúlt. Nem tehetek mást, kérdezek, Palkovics és Gulyás miniszter uraktól. Azoknak, akik számára 30-40 perccel hosszabbodik meg a menetidő a városban a kormányzati felújítás elbénázása miatt, joguk van a válaszokhoz. Ha megszületnek végre, meg fogom osztani mindenkivel.” – fogalmazott a főpolgármester.

Az M0-ás Hárosi Duna-hídja

A M0-ás érintett szakaszának felújítása két évvel ezelőtt kezdődött, akkor azt ígérték 2020 tavaszára minden munkálatot befejeznek. A hidat májusban át is adták, azonban pár héttel később lezárták és senki sem használhatja.

Az autósok közlekedését megnehezíti ez az útszakasz, ugyanis naponta 120 ezer autó és kamion halad át az M0-ásnak ezen a szakaszán. Mivel csak a fél híd járható, állandók a dugók a környéken.

Alig három hete, július 30-án a hídon próbaterhelést végeztek. 25-30 megrakott nyerges vontatóval készült a vizsgálat, amely az ilyen jellegű és méretű hidakon megfelelő mértékű gyakorlati adatokkal tud szolgálni. A vizsgálatba a NIF Zrt. külső, független szakértőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékét vonta be.

Terherlési próba a Hárosi-hídon – Forrás: Facebook

Ahogy azt korábban szintén megírtuk itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon azt állítják, hogy a vizsgálatok eredményeinek ismeretében válik megítélhetővé, hogy az eddig elvégzett beavatkozásokon kívül szükséges-e a hídon bármiféle további beavatkozás, és ha igen, az milyen műszaki tartalommal és ütemezésben valósulhat meg.

Beindultak a találgatások

Túl nehéz lett a híd? A híd rekonstrukció alatti önsúlyának növekedésére vonatkozó találgatások alaptalanok, mivel az M0 autóút folyópályáján kialakított beton pályaszerkezet helyett a hídra a rekonstrukció során jóval könnyebb aszfaltburkolat került. Emellett az útpálya melletti tömör vasbeton szegélyeket is üreges kialakítású acélszegélyek váltották ki, melyek a korábbi önsúlyt szintén csökkentik – írta a beruházó.

Megsüllyedt a pillér? A híd lezárt, északi szerkezete 30 évvel ezelőtt épült. Az építést követően a híd alatti talaj szerkezetének tömörödése – konszolidációja – évtizedekkel ezelőtt lezajlott. Semmi sem támasztja alá azt a feltételezést sem, hogy a felújítás után, az egyébként csökkentett önsúlyú híd süllyedni kezdett volna.

Kileng a szélben? Alaptalanok azok a feltételezések is, melyek szerint a szélmozgásra is rosszul reagál a felújított útpálya – fogalmazott a NIF Zrt. A hídszerkezetek közül szélterhelésre legérzékenyebbek a kábelhídszerkezetek, a Hárosi Duna-híd szerkezete azonban felsőpályás szekrénytartós acélhíd, egy igen merev szerkezet, amelynek nem jelent problémát a légmozgás, a szél – írták a találgatásra válaszolva.

Kiemelt kép: Útépítés az M0-áson – Fotó: BPK