Biatorbágy lakosságszáma 10 év alatt 17 százalékkal nőtt. Szél Bernadett országgyűlési képviselő az agglomeráció népességrobbanásáról és az ezzel járó kihívásokról szeretett volna írni a biatorbágyi önkormányzati lapban egy vendégcikket. A főszerkesztő elolvasta az írást, aztán úgy döntött, nem hozza le az áprilisi választáson az ellenzék színeiben induló képviselőjelölt írását. A biatorbágyi lap vezetőjének leveléből az derül ki, fogalma sincs arról, hogy a képviselőjelölt mire alapozza az olyan állításokat mint „a helyben élők és a környezet érdeke előrébb való a befektetők érdekeinél” vagy azt, hogy „a jogi környezet olyan, hogy szinte bármi, bárhová építhető.” A biatorbágyi lap vezetője az agglomerációs nyomást is megkérdőjelezi. Szél Bernadett kiosztotta a helyi lap vezetőjét.
Bármi, bárhová építhető
„Az agglomeráció egyre nagyobb nyomás alatt van: településeink nem a helyben élők, nem is tudatos település-tervezés, hanem a társasházépítő befektetők érdekei mentén növekednek. A jogi környezet ugyanis olyan, hogy szinte bármi, bárhová építhető.” – írja Szél Bernadett országgyűlési képviselő abban a levélben, amit visszadobott a biatorbágyi helyi lap főnöke. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kitelepülési hullám
Nemrég írtunk arról itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy a Biatorbágyhoz közeli Zsámbék kormánypárti önkormányzata arról számolt be, hogy a kitelepülési hullám megerősödésének okát a gazdasági fellendülésben látják, amely a CSOK intézményével együtt lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatal családok is jobb életkörülményeket választhassanak maguknak az agglomerációban.
Egyre több társasház épül
Azt is megfogalmazták a szomszédos Zsámbékon, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan növekszik a kiköltözési hullám, és azt is írják, hogy a hatályos Helyi Építési Szabályzat túlságosan megengedő, így a kitelepülési hullám erősödésével új jelenség ütötte fel a fejét a városban, miszerint a már beépült egylakásos családi házas környezetben több lakásos társasházakat kezdtek építeni az építési vállalkozók.
Mindenki azt épít, amit akar
Nemrég a Biatorbággyal szomszédos Budaörs 31 éve hivatalban lévő polgármestere, Wittinghoff Tamás is interjút adott a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak. Elmondta: „A CSOK bevezetése, az áfa-kedvezmények, és az építéshatósági eljárások totális eltörlésének az lett a következménye, hogy gyakorlatilag mindenki azt épít, amit akar. Sem a telekszomszéd, sem az önkormányzat nem nézhet bele egy kezdődő építkezés engedélyébe. Tovább megyek, már nincs is engedélyezési eljárás. Ha valamit nem szabályszerűen építettek, akkor már késő, de akkor sem Budaörs járhat el. Az építésfelügyelet is a Kormányhivataloknál van.” Ne hagyd ki: „Nonszensz, hogy az agglomerációban mindenki azt épít, amit akar” – mondja Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, nagyinterjú az ország egyik leggazdagabb településének vezetőjével
Senki nem fizeti ki a valódi költségeket
Szintén nagyinterjút adott a portálunknak Vitézy Dávid a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. Ő többek között arról beszélt, hogy az agglomerációs városfejlesztésnek a valós költségeit nem fizeti ki senki. „Politikai probléma keletkezik belőle, és aztán valahogy megpróbálunk utánaszaladni iskolaépítéssel, bölcsődeépítéssel, orvosi rendelő építésével, közművesítéssel, közlekedésfejlesztéssel, tehát közpénzből megoldjuk a kialakult problémát.” Az állami finanszírozású BFK vezérigazgatója azt is elmondta, hogy 10 év alatt 300 ezerrel lett több autó Budapesten és környékén. Ez is érdekelni fog: „Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezését érdemes lenne egységes alapra helyezni” – állítja Vitézy Dávid, aki azt is elmondta, hogyan rontottuk el az agglomerációt és miként lehetne élhető Budapestet és környékét csinálni
Közlekedési nyomás
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy az elővárosi, agglomerációs népesség nő, 10 év alatt 36%-kal lett több a gépkocsik száma az agglomerációban, így egyre nagyobb a közlekedési nyomás. A városhatárt átlépők közül 10 emberből 7 gépkocsival érkezik. Azt is mondta, ezzel a nyomással kezdeni kell valamit.
Pártállástól független téma
Szél Bernadett a biatorbágyi helyi lapban letiltott cikkben olyan kérdéseket feszeget, amelyről pártállástól függetlenül mindenki beszél ma Magyarországon, ha Budapest környékéről van szó. A biatorbágyi önkormányzati lap vezetője azonban bizonyítékokat kér. Így fogalmaz: „Nem tudom, hogy a képviselőasszony a levelében megfogalmazott egyes állításokat mire alapozza, azokat milyen felmérések, bizonyítékok támasztják alá.”
Biatorbágy lakossága kiugró mértékben nőtt
Szél Bernadett a közösségi oldalán válaszolt a biatorbágyi újság vezetőjének. Mint fogalmazott: „2011 és 2021 közötti népességváltozás adatai szerint Biatorbágy közel 17%-os népességnövekedése erősen kiemelkedik a környező települések mezőnyéből. Ez a szám Piliscsaba és Solymár növekedéséhez képest másfélszeres, Budakeszi, Érd és Törökbálint növekedéséhez képest kétszeres, Budaörséhez képest pedig háromszoros. Ez tehát térségi szinten is magasan kiugró szám, és a település még előtte áll egy következő hatalmas bővülésnek, ami többek közt a Szarvasugráson megjelenő több lakásos társasházak, és a város nyugati részén épülő új lakóövezet miatt biztosra vehető.”
Felkapott település
Biatorbágy a budai agglomeráció egyik legfelkapottabb települése. A jelenleg 14 ezres lakosú kisvárosba évről-évre egyre többen költöznek, mert közel van Budapesthez és kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A település polgármestere, Tarjáni István egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy jelenlegi 20 hektáros fejlesztés alatt lévő lakóterület mellett egy másik, hasonló méretű területen is lehet majd építkezni.
Új lakópark Biatorbágyon
20 hektáros fejlesztés
A Biatorbágyi Önkormányzat arról tájékoztatta korábban portálunkat, hogy egy újabb, nagyjából 20 hektáros területen épülhetnek ingatlanok. Ezt a terület 2001-2004 között került lakóterületi besorolásba, tehát nem most dőlt el a beépíthetőségének a sorsa. A polgármester szerint a lakóterületek beépülése mostanában felgyorsult és ez még sokáig komoly feladatot ró az önkormányzatra.
Agglomerációs nyomás
Szél Bernadett országgyűlési képviselő azzal zárja a biatorbágyi lapvezetőnek írt levelét, hogy közösen összehoztak egy kordokumentumot. „Agglomerációs nyomás márpedig van, én pedig képviselőként és képviselő-jelöltként egyaránt elkötelezett vagyok azért, hogy csökkentsük”. – fogalmazott a Pest 2-es választókerületben induló ellenzéki képviselőjelölt.
Dugóra panaszkodnak
A biatorbágyi Facebook-csoportokban egyre többen panaszkodnak arra, hogy már ott is dugó van a településen, ahol korábban nem volt. Kétségtelen, hogy reggelente egyre lassabban lehet átjutni az 1-es főút körrforgalmán, de délutánonként az 1-es főúton az Aldi központtól a Viaduktig kialakuló autósorok is arról mesélnek, hogy hiába épült az óriási raktárok közt négysávos út, egy idő után az is szűk lehet az egyre több autónak.
Kiemelt kép: Szél Bernadett országgyűlési képviselő – Forrás: Facebook/BPK-montázs
