A távmunka, vagyis a home office-ban végzett munka az utóbbi években a legnépszerűbb trenddé vált a munkaerőpiacon. A technológia fejlődése, az internet széleskörű elérhetősége, az életmód és életstílus átalakulása, valamint a digitális eszközök térhódítása mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több cég és munkavállaló szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Kétségtelen: ez a munkavégzési forma számtalan előnnyel jár és remekül illeszkedik a modern világba – ugyanakkor nem szabad eltekintenünk az esetleges hátrányaitól sem, amikor éppen állást keresünk. 

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy milyen érvek szólnak ellene és mellette, de arra vonatkozóan is adunk tanácsokat, hogy miként érdemes manapság belefogni az álláskeresésbe. 

A távmunka vitathatatlan előnyei

Az egyik legkiemelkedőbb érv mellette kétségtelenül a rugalmasság. A munkavállalóknak lehetőségük van arra, hogy lazább munkaidőbeosztásban dolgozzanak, amely jobban alkalmazkodik az egyéni igényeikhez és az életkörülményeikhez. Gondoljunk csak bele: ha nincs egy fix helyzet kötött munkánk, akkor akár külföldön is élhetünk és onnan is dolgozhatunk – a digitális nomádok éppen ilyen életet élnek. De ha csak kisebb léptékben nézzük meg a kérdést, akkor is számos előnye van, például betehetünk egy mosást vagy levihetjük sétálni a kutyát kikapcsolódásképp két megbeszélés között.

Szintén jelentős előnye, hogy rengeteg időt takarítunk meg vele. Azzal, hogy nem kell nap mint nap tömegközlekedésre szállnunk vagy a dugóban ülünk, sok időnk szabadul fel, amit hasznosabban tölthetünk el. De nemcsak időt, pénzt is spórolhatunk: a távmunka költségmegtakarítással jár mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. A dolgozóknak nem kell a napi ingázásra költeniük, azaz kevesebb megy el benzinre vagy jegyekre, bérletekre. Emellett a munkáltatók csökkenthetik az olyan járulékos költségeiket, mint például az energiafogyasztás vagy az iroda bérleti díja.

Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni a környezetvédelmi szempontokat: a távmunka jelentős előnyökkel jár ezen a téren. Az otthonról való munkavégzés csökkenti az ingázásból adódó környezetszennyezést, valamint az irodák energiafogyasztását. A digitális kommunikációs eszközök használata pedig minimálisra csökkenti a papírfelhasználást és az egyéb irodai hulladék felhalmozódását.

Szintén a vállalatok számára pozitívum, hogy a home office-nak köszönhetően gyakorlatilag bármilyen munkavállalót alkalmazhatnak. Vagyis: lehet, hogy a tökéletes jelölt egy másik országban él, de ez egyáltalán nem fog akadályt jelenteni. Ez növeli a munkaerőpiaci elérhetőséget, mivel a cégek nem korlátozódnak fizikai területekre – a munkavállalóknak pedig több lehetőségük van kiválasztani a számukra legmegfelelőbb munkát.

A távmunka lehetősége továbbá növeli a munkavállalói elégedettséget és a motivációt. A dolgozók ugyanis általában értékelik a munka rugalmasságát és azt, hogy a munkáltatóik megbíznak bennük. Azt pedig jól tudjuk, hogy a motivált munkaerő hatékonyabb és produktívabb, ami hosszú távon pozitívan befolyásolja a vállalati teljesítményt.

És ha ez nem lenne elég, a távmunka lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy akkor is dolgozzanak, amikor például egy enyhe betegség vagy egyéb személyes okok miatt egyébként nem tudnának megjelenni az irodában. Ez csökkenti a betegségre kivett és egyéb szabad napok számát, valamint a késéseket. 

Ezek alapján láthatjuk, hogy a távmunka valós alternatívát kínál a hagyományos irodai munkavégzésre. Azok a vállalatok, amelyek megértik és kihasználják ezeket a fent felsorolt előnyöket, versenyképesebbek lehetnek a modern üzleti környezetben. De akkor mégis hol a probléma?

Érvek a home office-szal szemben

Hogy egy kicsit a másik oldalt is megvilágítsuk, nézzük, hogy milyen hátrányai lehetnek annak, ha az ember otthonról végzi a munkáját nap mint nap.

Az egyik legfőbb kritika, amit a távmunkával kapcsolatban szokott felmerülni, az a szociális izoláció megjelenése. A munkavállalók gyakran elveszítik az irodai környezetből adódó személyes kapcsolatokat és informális beszélgetéseket, amelyek hozzájárulnak a csapatépítéshez és a pozitív munkahelyi légkörhöz. A hosszú távú izoláció szorongást és magányérzetet okozhat, amely negatívan befolyásolhatja a mentális egészséget.

Szintén itt említhetjük a különböző kommunikációs kihívásokat: az online kommunikáció másfajta kihívásokat rejt, mint a személyes találkozások. Az e-mail, a chat vagy a videós megbeszélések nem mindig biztosítják a szükséges személyes érintettséget és a kommunikációs jelek egy részét elnyelik. Így könnyebben alakulnak ki félreértések és összességében csökkenhet a csapatmunka hatékonysága.

Ha már említettük, érdemes kitérni a csapatösszhang hiányára is. Az irodai környezetben a csapattagoknak könnyebb spontán módon együttműködniük és hamarabb alakulnak ki személyes kötődések is, amelyek gördülékenyebbé tehetik a munkát. A távmunkában ez a csapatösszhang hiányozhat, és a munkavállalók nehezebben tudnak hatékonyan együtt dolgozni – például nem tudnak egy-egy kérdésre azonnal választ kapni. Fontos látni, hogy a közös célok iránti elkötelezettség elveszhet, ha a csapattagok túlzottan elkülönülnek egymástól.

Gyakran hozzák fel a home office-szal szemben azt is, hogy emiatt elmosódnak a határok a munka és a magánélet között, így nehezebb fenntartani az ezek között fennálló kényes egyensúlyt. A munkavállalók így hajlamosabbak túl sok időt szánni a munkára, ami kimerültséghez és kiegyensúlyozatlansághoz vezethet. Ugyanakkor a háztartási feladatok és a különböző személyes feladatok könnyen megzavarhatják a nyugodt munkavégzést, ami a munkavállaló frusztrálttá teheti. 

A vezetők számára is jelenthet kihívást ez a munkavégzési forma, különösen ami a felügyeletet illeti. A munkavállalók teljesítményének nyomon követése, a projektek ellenőrzése és a távolról történő csapatkoordináció mind-mind nehéz feladatok, így komoly szervezési és vezetési készségeket igényelnek. A közvetlen felügyelet hiánya csökkentheti a munkavállalói elkötelezettséget és a felelősségérzetet is.

Továbbá az irodai környezetben valószínűbb, hogy a munkavállalók véletlenszerű találkozások vagy informális beszélgetések során megosztják ötleteiket és gondolataikat egymással. Ezek a spontán kialakuló brainstorming-alkalmak a távmunka során nehezebben alakulnak ki, ami a kreativitás és az innováció elvesztéséhez, de legalábbis csökkenéséhez vezethet.

Végül, de nem utolsósorban a távmunka nagyban függ a technológiától. Az internetkapcsolat vagy a számítógépes rendszer hibái akadályozhatják a hatékony munkavégzést, így a munkavállalók kvázi kiszolgáltatottak a technológiának. 

Összességében azt láthatjuk, hogy a távmunka jelentős előnyökkel rendelkezik, ugyanakkor számos kihívással is jár. A fentiek mind olyan tényezők, amelyeket mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak figyelembe kell venniük a távoli munkavégzés hatékony és kiegyensúlyozott megvalósítása érdekében. 

Hogyan keressünk ilyen állást?

Ha úgy gondoljuk, hogy igenis távmunkát szeretnénk magunknak, annak összes előnyével és hátrányával együtt, akkor igazából nem kell sokkal másképpen eljárnunk, mint bármelyik másik álláskeresés során – legalábbis eleinte.

Először is ugyanúgy érdemes végigböngésznünk az online elérhető CV- és kísérőlevél-mintákat, hogy lássuk, melyek számítanak ma népszerűnek. Aztán el kell készítenünk egy ütős önéletrajzot, illetve egy kísérőlevél-mintával is érdemes készülni, amit aztán testre tudunk szabni minden jelentkezés esetén az adott pozícióra. Ha ezeket valóban mutatósra, tartalmasra és relevánsra csináljuk meg, az már félsiker!

Ugyanakkor, ha mindenképpen távmunkában gondolkodunk, célszerű online platformokra is regisztrálni, például LinkedInre, hiszen a hagyományos álláskereső weboldalak nem feltétlenül listázzák a modern távmunka-lehetőségeket. Itt hozzunk létre egy professzionális profilt, ahol részletezzük a szakmai tapasztalatainkat, a készségeinket, továbbá hozzáadhatunk referenciákat vagy portfóliókat is. Emellett persze a Google-ben is keresgélhetünk, de mindenképp használjunk releváns kulcsszavakat, például írjuk be, hogy távmunka, remote vagy home office!

De az is lehet, hogy egy online szakmai közösségben találjuk meg a nekünk való állást, így érdemes olyanokhoz csatlakozni, amelyek a mi szakterületünk szempontjából relevánsak. Szintén jó ötlet, ha kifejezetten freelance, azaz szabadúszó lehetőségek után kutatunk, ezek ugyanis általában távmunkában végzendők.

Legyünk proaktívak!

Fontos, hogy az álláskeresés során proaktívak legyünk, ne várjuk passzívan azt, hogy elénk kerül egy ideális lehetőség. Ha van olyan hely, ahol szívesen dolgoznánk, akkor írjunk nekik egy e-mailt, akár már egy kísérőlevelet is küldhetünk vele, amelyben leírjuk, miért éppen náluk képzeljük el a jövőnket. Persze azt se felejtsük el beleírni, hogy miért lennénk tökéletesek egy-egy pozícióra!

Végül, de nem utolsósorban pedig a keresés mellett fennmaradó időnket is kihasználhatjuk: például a digitális készségeink fejlesztésére. Ezek ugyanis egyre fontosabbá válnak a munka világában, a távmunkában pedig elengedhetetlenek. Tehát, amíg várunk a tökéletes pozícióra, elsajátíthatjuk például az online projektmenedzsment-eszközök használatát, a virtuális konferenciák rendszereit, a különböző CMS-eket, de a szakmai ismereteinket is tovább szélesíthetjük.

Ha ezeket a tanácsokat megfogadjuk, biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan mi magunk is belekóstolhatunk a távmunka világába. Természetesen nem biztos, hogy végül beválik majd számunkra is, de mindenképpen megéri kipróbálni a XXI. század nagy munkaerőpiaci trendjét!

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a cvapp.hu oldalt működtető cég. Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják olvasóink a Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek sokáig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak.