A jómódú kiköltözők egyik kedvence a Budapesttől néhány kilométerre fekvő Nagykovácsi, amely zsákfalu, vagyis egy út vezet be és ki. Annak ellenére, hogy ez néha problémát okoz, nem akarják feladni az elszigeteltégüket, szerintük ez érték. A luxusfalu polgármestere, a két alkalommal is újraválasztott Kiszelné Mohos Katalin őszintén beszélt a BudaPestkörnyélke.hu hírportálnak a nehézségeikről, terveikről és az elveikről. Méregdrága amerikai iskola a falu elején, balhé egy kastély miatt és egy új pláza a faluban, amiről kikéri magának a polgármester, hogy annak nevezzük. Nagyinterjú az agglomeráció egyik sikeres polgármesterével, aki nem titkolja: Nagykovácsi megtelt, de azért ők nagyon jó falut csinálnak belőle.

Nagykovácsi egy zsáktelepülés. Egy út vezet ki és be. Ez sok problémát okoz, ha dugó van se ki, se be nem lehet menni. Nem unják ezt a helyzetet?

Mi így szeretjük Nagykovácsit, ahogy van, és szeretnénk is megőrizni ezt a zsákfalu jellegét. Semmiképpen sem akarjuk, hogy átmenő forgalom alakuljon nálunk ki, hiszen pontosan látjuk az agglomerációs településeken, milyen nehézségeket okoz az átmenő forgalom. Nekünk biztonságot is ad az egy bejárat, de a legfontosabb, hogy így maradhat legkevésbé forgalmas Nagykovácsi. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A zsákfaluságból, az egy bejáratból azért problémák is adódnak.

Természetesen vannak problémák, hiszen gondoljunk a 2014-es jégkárra, amikor az egyetlen utunk a leborult fák, leszakadt ágak miatt járhatatlanná vált. Szerencsére a készenléti szolgálatunk olyan felkészült, hogy baj esetén megteremti a lehetőségét annak, hogy mezőgazdasági úton is megközelíthető legyen Nagykovácsi. Tehát az soha nem fordulhat elő, hogy tűzoltóautó vagy mentő ne érjen ki vagy ne tudna bejönni a faluba, ráadásul a készenléti szolgálatunknál van orvos, mentőtiszt, akik riasztás esetén 5 percen belül a helyszínen vannak, még a mentőautó megérkezése előtt segítenek annak, aki bajba került.

Nagykovácsi majdnem 10 ezres település, szinte egy kisváros lélekszámával rendelkezik. Amikor az egyetlen egy út – ahogy legutóbb is – egy baleset miatt teljesen beáll, akkor sem fordul meg a fejükben, hogy jó lenne az egyik menekülőutat véglegesen megnyitni?

Bizonyára megfordul a lakosok fejében, szoktam is ilyen jelzéseket kapni, de amikor ezen a Nagykovácsi úton beáll a forgalom, akkor maximum 5-10 percről beszélünk. Amit említett, a tegnapi fennakadás, egy zebra építésének a munkálatai miatt alakult ki és tényleg csak rövid időre. Nekem az a véleményem, hogy több biztonságot ad az egy bejárat és több pozitívuma van annak, hogy Nagykovácsi egy zsáktelepülés. Ide kapcsolódik: Frontális karambol miatt elérhetetlen Nagykovácsi, az út szélén gyalogolnak a buszokról leszállt emberek

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Bizonyára tényleg sokan gondolják ugyanígy, hiszen az utóbbi években jelentős lakosságszám növekedés történt. Hogy fogadták ezt a régi nagykovácsiak?

Összességében ma már sokkal több a kiköltöző, mint a helyi. Természetesen nálunk is voltak és vannak konfliktusok emiatt, azonban én azt gondolom, hogy ez szép lassan elsimul. Hiszen aki már kiköltözött, az attól kezdve már úgy érzi idetartozik és ugyanúgy beáll azoknak a táborába, akik azt mondják, hogy ide most már ne jöjjön több ember. Értem, hogy Nagykovácsi kiváló adottságai miatt egyre többen akarnak Budapestről kiköltözni hozzánk, viszont én a magam részéről és a képviselőtársaimmal együtt nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy több építési telket nem alakítunk már ki. Tehát nem lesz több belterületbe vonás, nincsen több építési telek, nem veszünk el több helyet a természettől.

Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Lakóparkstopot hirdettek?

Lényegében igen. Természetesen van még olyan telek, ami nincs beépítve, tehát még várhatóak azért építkezések, de az biztos, hogy amíg rajtam múlik, vége az építési telkek kialakításának, nem harapunk ki többet a természetből. Bátran kimondom: Nagykovácsi megtelt! Ahhoz, hogy a nagykovácsiakat megvédjük és megfelelő, élhető település maradjunk, ahhoz meg kellett húzni ezt a vonalat.

Mit profitál abból a település, hogy Nagykovácsiba főleg jómódú emberek költöztek?

Ez nagyon érdekes kérdés, való igaz, hogy jómódúak az emberek. 2021-ben Nagykovácsi lakossága országos szinten a 3. helyen áll a vásárlóerő-képesség tekintetében. Sok támadást kapunk azért, ha ilyen gazdag Nagykovácsi, akkor az önkormányzat miért mondja mindig azt, hogy erre sincs pénz, arra sincs pénz.

És tényleg miért mondják, hogy nincs pénze a falunak?

Nagykovácsi lakosai a jómódúak, nem az önkormányzat. Ezt sokan félreértik. A személyi jövedelemadóból ma már egy fillért sem kap a település – egyik település sem – tehát abból, hogy az itt élők jómódúak, az önkormányzat egy vasat sem lát. Az adóerő-képességünk ugyanakkor rendkívül alacsony, mert az abból áll, hogy mennyi iparűzési adót fizetnek Nagykovácsiban. Mi nem akarunk komoly ipart idetelepíteni, szeretnénk inkább minél tovább megőrizni a csodálatos természeti környezetet, ami nem fér össze az iparfejlesztéssel. Emiatt tehát ellentmondásokba szoktunk keveredni, mert még mindig nagyon sok embernél nem tudatosult, hogy az emberek vásárlóerejének az értéke nem egyenlő az önkormányzat lehetőségeivel.

Tehát hogyha jól értem, nagyrészt gazdag emberek lakják a települést, de szegény az önkormányzat.

Pontosan így van.

De akkor mégis honnan van bevételük?

Van helyi adó, ami ebben az esetben úgy gondolom, teljesen jogos. Az ingatlanadó összegének meghatározásánál többféle szempontot veszünk figyelembe. A tulajdonos korát, hány gyereket nevel, mekkora a ház és még pár hasonló szempontot. Összességében ez szinte senkinél sem magasabb évente 100 ezer forintnál.

Ez nem tűnik túl soknak Magyarország harmadik legjómódúbb településén.

Ez az építményadó, a telekadó viszont magasabb, az évente 250 forint négyzetméterenként, de ez sem éri el a maximálisan kiszabható összeget, ami 350 forint négyzetméterenként.

Polgármester a főtéren

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Ha szegény a település, de gazdagok a lakói, hogyan felelnek meg az egyre nagyobb lakossági elvárásoknak? Az itt élők biztosan jobb utakat, járdát, óvodát, iskolát, szolgáltatásokat akarnak.

Ez teljesen igaz, ezek az igények már valóban megjelentek. Aki Budapestről kiköltözik, ugyanazt az infrastruktúrát várja el itt, mint a fővárosban, ugyanakkor szeretné, hogy falu maradjunk, de azért legyen minden. Elsősorban a pályázatokból tudjuk a fejlesztéseket finanszírozni. Természetesen a település alapvető működéséhez Nagykovácsi lakosainak az adójára is szükség van. Azt el kell mondanom, ebben nagyon fegyelmezettek a nagykovácsiak. Nagy többségében határidőre fizetik az adót. Ezt el kell ismernem és meg kell köszönnöm nekik. Itt az önkormányzatnál iszonyatos erőfeszítéseket teszünk azért, hogy minden létező pályázaton elinduljunk, és azokat úgy hasznosítsuk, hogy kiszolgáljuk a településen lakók igényeit.

Bevételi forrásként azon gondolkodtak már, hogy létre lehetne hozni egy alapítványt, ami kifejezetten a faluért van, és valahogy rábeszélni a jómódú helyieket, hogy ebbe rendszeresen tegyenek bele pénzt? Az alapítvány teljesen transzparens módon működne, mindenki látná, mire költik a pénzt. Ha kialakulna egy ilyen bizalmi intézmény talán gyorsabban lehetne az emberek kéréseinek megfelelően fejleszteni.

Ez nagyon jó ötlet és nagyon szimpatikus. Ha ez egy alulról jövő kezdeményezés lenne, akkor biztos vagyok benne, hogy sikeres lehetne, mint ahogy például elindult a készenléti szolgálat által az új tűzoltókocsira való gyűjtés. Lassan halad, pici tételekben halad, de azért folyamatos a lakók hozzájárulása. Már több millió forint gyűlt össze, és reméljük, hogy hamarosan meglesz az új tűzoltóautó.

Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere – Fotó: BPK

Vízhiányról sokszor hallani Nagykovácsiban. Gyakran nincs megfelelő nyomás és jön a lajtos kocsi. Ennek a jómódú lakók biztos nem örülnek. Ezzel mi a helyzet? Miért van így?

Gondolom, nem csak Nagykovácsiban találkozik ezzel a problémával.

Valóban nem. Szinte egész Budapest környékén egyre nagyobb probléma az ivóvízellátás biztonsága.

A környékbeli települések mindegyikén hasonló probléma áll fenn. Sajnos nagyon elöregedett már a hálózat, az érzésem szerint nincs megfelelően karbantartva, komoly konfliktusaink vannak a szolgáltatóval. Olyannyira, hogy Nagykovácsi önkormányzata fel is mondta a szerződést, és jelenleg éppen közbeszerzést írtunk ki egy új szolgáltatóért. Várjuk, hogy ki lesz az új szolgáltató és milyen új feltételeket tudunk teremteni ahhoz, hogy biztonságos legyen a nagykovácsiak számára a vízellátás. Már eddig is tettünk lépéseket a jobb vízellátásért. Részben önkormányzati költségvetésből, részben a DMRV költségviselésével olyan új eszközöket szereltünk be, amelyek segítik elkerülni a jelentős vízhiányt.

Milyen eszközökről van szó?

Nálunk a hegyen van a víztározó. Áramkimaradás esetén leállhat benne a vízpótlás és utána nem kapcsol vissza automatikusan, ebből szokott probléma lenni. Most beszereltettünk végre egy olyan eszközt, amivel a központban azonnal látják, hogyha ilyen történik, akkor rögtön intézkedni tudnak. Úgyhogy én nagyon bízom abban, hogy ez már sokat segít. Egyébként vannak más terveink is: például szeretnénk egy saját karsztkutat fúrni, amire megvannak a megfelelő engedélyeink, vízjogi létesítési engedélyek, úgyhogy ez is egy lehetőség. Másrészt nagyon komolyan beleálltam a DMRV-vel egy perbe, mivel nem fizettek bérleti díjat, ami pedig kötelezettségük lenne. Az elsőfokú bíróság döntése szerint fizetniük kell, de a per még folytatódik. Ha nyerünk, több százmillió forinthoz jut a település, amit vissza tudunk forgatni a vízellátás biztonságossá tételébe.

Ha jön egy új szolgáltató, ők új hálózatot is építenek?

Nem. A hálózat, az önkormányzat tulajdona. Mi nagyon komoly fejlesztéseket végeztünk a csatornahálózattal, hiszen 2015-ben 1,5 milliárdot költöttünk arra, hogy mára egész Nagykovácsi csatornázott legyen. Való igaz, hogy a vízvezetékeknél komoly problémák vannak nálunk is. Bízom abban, hogy az EU-s pályázatok lehetőséget fognak biztosítani a vezetékek korszerűsítésére. Bizakodom, tehát, de azért ez nem egyik napról a másikra fog sajnos menni, de rajta vagyunk.

Kastély Nagykovácsiban

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

A kastélyügyről is sokat hallani. Miért van konfliktus Nagykovácsi és a cserkészek között? Röviden össze tudná foglalni?

A legfontosabb a kastély-ügyben, de valójában minden területen úgy gondolom, hogy ez igaz: nem dönthetnek rólunk nélkülünk! Ez a legfontosabb dolog. Az 1840 körül épült Teleki-Tisza kastélyt 2013-ban még az elődöm megpróbálta Nagykovácsi önkormányzata számára megszerezni az államtól, végül az önkormányzat helyett a cserkészszövetség tulajdonába került. Ők végezhetnek rajta fejlesztéseket, beruházásokat, és meg is kapták hozzá a megfelelő állami támogatást. Azért azt el kell ismernünk, hogy gyönyörű lett a kastély. A cserkészek tehát megkapták az épületet, de nekik kell fenntartaniuk és ehhez bevételekre lenne szükségük, alapvetően ezért próbálnak fejleszteni. Ide kapcsolódik: „Derült égből villámcsapás”: Egyszerű turistaszállónak indult, szálloda,- és rendezvénykomplexum lehet belőle Nagykovácsiban

És elkezdtek egy szép nagy wellness-szállodát tervezni, amiről nem szóltak előre senkinek Nagykovácsiban.

A képviselő-testülethez olyan kérelem érkezett, hogy a régi panzióépületet fölújítják és újra szálláshelyként kívánják használni és építenek mellé egy cserkészszálló jellegű, amolyan matracszállásnak alkalmas épületet és egy hitéleti helyet. Nem volt szó fakivágásokról vagy nagyobb épületekről. Mi a képviselő-testületben abszolút jó szándékkal azt mondtuk, hogy jó, kezdjék el, lássuk a terveket. Tehát még nem jutott el odáig a dolog, hogy az önkormányzat rábólintott volna a terveikre. Ezután elfelejtették, hogy az önkormányzat nélkül nem tudnak lépni, hiszen a fejlesztéseikhez módosítani kell a helyi építési szabályzatot. Anélkül, hogy ezt végleges elfogadásra benyújtották volna hozzánk, benyújtották egyenesen a kormányhivatalnak. Mi onnan értesültünk egy hivatali kapun keresztül, hogy jé, elkészültek a tervek és már engedélyezés alatt vannak. Innen indult a konfliktus. Egyszerűen át akartak lépni a fejünk fölött, ami alapvetően is egy nagyon barátságtalan lépés, de ráadásul jogilag se tudnak előrehaladni.

Mit lépett a kormányhivatal?

A kormányhivatal azt a felhatalmazást adta a cserkészeknek, hogy környezeti hatástanulmány nélkül nyugodtan folytatható a beruházás. Ez volt az, ami leginkább mindannyiunkat fölháborított, hogy 270 fa, és köztük nagyon sok ősfa kivágása a kormányhivatal számára nem igényel környezeti hatásvizsgálatot. Én a mai napig kérem a cserkészektől, agitálom őket, hogy vonják be a projekt fejlesztésébe a lakosságot.

Tehát hogyha jól értem – bocsánat, hogy így egyszerűsítek – a cserkészszövetség szeretne egy akkora wellness-szállodát csinálni, amekkorát a település lakói nem akarnak. Mindezt azért, hogy működtetni tudják a kastélykomplexumot, amit az államtól kaptak.

Igen, de nem csak egy wellness-szállodát szeretnének, hanem egy csomó minden mást is.

Például?

Ők úgy hívják, hogy outdoor épület, ami szintén szálláshely és rendezvényterem. Végső soron egy nagy komplexum épülne. Ezzel az a baj, hogy sok fát vágnának ki és nem tudjuk milyen forgalomnövekedést és milyen egyéb terhelést okozna Nagykovácsiban.

Most akkor mi a megoldás? Ők építeni szeretnének, övék a terület, és tulajdonképpen támogatja őket az állam.

Kiemelt beruházás.

Pláne! Tehát erőteljes állami támogatással fejlesztenének, közben itt vannak önök, akik ezt ugyan szeretnék csak egy picit másként.

Pontosan. Szerintem a középutat kell megtalálni. Én azt gondolom, hogy kezdik belátni, hogy nincs értelme úgy semmit sem csinálni, hogy közben az önkormányzattal is meg a lakossággal is perben-haragban vannak. Ezt csak idézőjelben mondom, mert nem vagyunk perben, viszont egymásra vagyunk utalva.

Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere – Fotó: BPK

A Kastély-ügy kapcsán mondott egy ismerős mondatot: „Semmit rólunk nélkülünk.”

Nem ezt mondtam: „Nem dönthetnek rólunk nélkülünk”. Nem ugyanaz.

Lényegében azért ugyanaz és ezt Szél Bernadett a térség ellenzéki országgyűlési képviselő-jelöltje szokta hangoztatni.

Ez teljesen véletlen egybeesés.

Milyen a kapcsolata a két országgyűlési képviselő-jelölttel? Az ellenzéki Szél Bernadettel és a kormánypárti Menczer Tamással?

Azt kell, hogy mondjam, teljesen normális kapcsolat van mindkét irányban. Szél Bernadett nem keresett meg az utóbbi időben, Menczer Tamás viszont folyamatosan megkeres, kérdez, kérdezi, hogy miben tud segíteni, min tud részt venni, hol tud ott lenni, és nem is állunk útjába, szívesen fogadjuk. Nekem az a véleményem, hogy az önkormányzatiság arról szól, hogy minél inkább be kell vonnunk a lakosságot a fejlesztések, vagy bármilyen dolognak az eldöntésébe, viszont csak akkor tudunk előrehaladni ezekben az elképzelésekben, ha ezt tovább tudjuk vinni, feljebb tudjuk vinni, döntési helyzetbe tudjuk hozni. Egyébként nekem nagyon hasonló az önkormányzatiságról a véleményem ahhoz, mint a kormányzatnak a nemzetállamiságról. Az állam se szeretné, hogy uniós szinten döntsenek a feje fölött olyan dolgokról, ami az állam hatáskörébe tartozik. Én ugyanígy gondolkodom az önkormányzatról. Ami önkormányzati hatáskör, azt hagyják meg, és hagyják meg a döntéseket nekünk. Itt helyben tudjuk megmondani mi a jó nekünk, és ne akarják megmondani feljebbről.

Ön volt már Fidesz-KDNP polgármester-jelölt, aztán pár évvel később önnel szemben indítottak egy fideszes jelöltet. Kívülről úgy tűnik folyamatosan egyensúlyozni próbál. Jóban van a kormánypártokkal, de egyébként például a kastélyügyben azt is tudja mondani, hogy stop. Mennyire egyszerű egyensúlyozó polgármesternek lenni?

Azért egyszerű, mert én az maradtam, aki voltam. Ugyanaz vagyok, mint ’14-ben, ’19-ben, az leszek ’22-ben, meg akár ’24-ben is, merthogy vannak elveim, amikhez ragaszkodom, és azt vallom, hogy jobb szomjasnak maradni, mint kiinni az összes pocsolyát. És Nagykovácsi érdekében mindig megteszem azt, amire Nagykovácsinak szüksége van, de az elveimet még ebben az esetben sem adom föl.

Sok polgármester arról panaszkodik, hogy egyre kevesebb feladatköre van az önkormányzatnak és egyre kevesebb dologban dönthetnek. Ön mit tapasztal?

Hát azt irigylem, aki azt mondja, hogy egyre kevesebb a feladata, mert a feladatot nem látom kevesebbnek, de való igaz, hogy jogköröket vettek el tőlünk, amik közül szerintem az egyik legfájdalmasabb pont az építéshatósági jogkör. Ez itt nekünk Nagykovácsiban rengeteg nehézséget okoz, hiszen jogos elvárás az emberektől, hogy tartassuk be az építési szabályokat, de az nem a mi hatáskörünk. És Nagykovácsi érdekében mindig megteszem azt, amire Nagykovácsinak szüksége van, de az elveimet még ebben az esetben sem adom föl. És ezért történhetett meg az, hogy nem ugyanazzal a támogatással indultam ’19-ben, mint ’14-ben, mert ahhoz az elveimet fel kellett volna adnom.

Tehát itt is ugyanaz a helyzet, mint számtalan településen, hogy sok a szabálytalan építkezés. Mivel az önkormányzat nem ellenőrizheti az épülő ingatlanokat gyakran csak később derül ki, hogy családi ház helyett egy négylakásos társasházat húztak fel.

Igen, sajnos vannak ilyen nehézségeink, de mi ebben is szigorítottunk, amit tudtunk. Nálunk más szabályok vonatkoznak az ófalura, mint az új részekre, de mindenképpen csökkentettük a beépíthetőség nagyságát. Közben megkerestük az összes létező ingatlanközvetítőt, aki itt helyben szokott dolgozni. Adtunk nekik írásos tájékoztatót és megkértük őket, tájékoztassák a vevőket ezekről a helyzetekről. Tehát minden apró lehetőséget megragadunk, amit csak tehetünk.

Amerikai iskola Nagykovácsiban

Fotó: BPK

Nagykovácsi határában van az ország talán legdrágább magániskolája, ahol 3 millió körül van a tandíj. Mit tudnak ebből az intézményből profitálni?

Ez egy presztízs iskola, és sokan valóban úgy hallanak először Nagykovácsiról, hogy nálunk van az amerikai iskola. Szerintem ahogy bejövünk a településre, az is egy szép látvány. Rendezett, gyönyörű épület, jó így megérkezni, hogy először ott az amerikai iskola, majd következik a szép kastély. Másik szempontból biztonságérzetet is ad, hiszen nagyon komolyan védik az odajárókat.

Van valamilyen kapcsolata az önkormányzatnak velük?

Igen teljesen jó kapcsolatunk van. Sajnos a kétezres évek elején, amikor épült, nem rögzítették, hogy mit kap Nagykovácsi lakossága cserébe azért, hogy ők itt lesznek. Adót nem kell fizetniük az államközi megállapodás alapján, persze lehetett volna rögzíteni, mint ahogy mi azóta most már konkrétumként rögzítettünk is, hogy több tízmilliót fizetnek. Például a főutcánk rendbetételéhez is hozzájárulnak, illetve amikor csak lehet, igyekszünk úgy rendezni a dolgainkat, hogy anyagilag is beszálljanak olyan fejlesztésekbe, amelyek őket is érintik, illetve az ő számukra is hasznos. Ezen kívül azért sportpályákat a lakosság, az uszodát pedig az iskolás gyerekeink is használhatják, tehát azért van előnyünk abból, hogy itt vannak, hátránya biztosan nem származik ebből Nagykovácsinak.

A következő évben, 2022-ben mi minden áll Nagykovácsi előtt?

Nagyon remélem, hogy rengeteg fejlesztés, ugyanis most a TOP Plusz pályázatok kapcsán sok olyan pályázat nyílik meg, ami Nagykovácsi számára nagy lehetőséget rejt. Például az egyik legfontosabb, amit szeretnénk megvalósítani, a Zsíros-hegy vízelvezetése, illetve egy záportározó kialakítása, hogy az esővizet sikerüljön hasznos útra terelni. Illetve a másik, amit nagyon sokan várnak, az út- és járdaépítés. Közben a bölcsődében megduplázzuk a férőhelyek számát, most készült el a kerékpárutunk, vele egyidőben egy crosskerékpár út is a Pilisi Parkerdővel és a Crosskovácsival együttműködésben, és ami óriási dolog lesz: építeni kezdünk egy új iskolát, aminek tavasszal lerakjuk az alapkövét.

Nemrég egy plázát is átadtak, láthatóan azért jól megy Nagykovácsinak.

Tiltakoztam ez ellen, mikor azt mondta, hogy pláza, mert ez egy bevásárló,- és szolgáltatóközpont, amivel a lakosok igényeire reagáltunk. Nem dughattuk homokba a fejünket. Az a bolt, ami a kétezer fős településnek megfelelő volt, a 10 ezres Nagykovácsinak már nem elegendő. Ezzel is az volt a célunk, hogy sok szolgáltatást lehessen itt helyben intézni, hiszen így lehetünk és így leszünk valóban fenntartható település, ahol jó élni. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Ha már idáig eljutottál, ezeket az interjúkat is olvasd el:

Kiemelt kép: Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu