A növekvő jövedelmek miatt további áremelkedésre lehet számítani a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója szerint.

Nagy Gyula szerdán a pénzintézet negyedéves lakáspiaci sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyarországi lakásárak régiós összehasonlításban most sem tekinthetők magasnak, az eddigi drágulás is inkább csak a jelentős lemaradás korrigálása volt.

A drágulás mértéke már mérséklődik, hiszen a tavalyi első három negyedévben mért 10,3 százalékos áremelkedés már csak az 5. volt az EU-n belül, míg az előző év azonos időszakában több mint 17 százalékkal Magyarország még az élen állt az uniós tagállamok között.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A vezérigazgató felidézte, hogy a 2004 és 2008 közötti hitelboom-időszakban a magyarországi árak már nem nőttek számottevően, a keresletet a devizahitelezés hajtotta, a válság után pedig csak 2014-ben indult el egy kétsebességű, főleg Budapestet és a nagyobb városokat elérő felívelés. Az európai trendeknek megfelel a főváros átlagot meghaladó drágulása, hiszen például Párizsban is 23,7 százalékkal nőttek a lakásárak 2010 és 2017 között a 4,1 százalékos országos átlag mellett – tette hozzá.

Horváth Áron, az Eltinga ingatlanpiaci kutatóközpont vezetője hangsúlyozta, hogy a városfejlesztések hatására a helyi lakásárak jelentősen elszakadhatnak a környéktől. Budapest mellett ezért – mint fogalmazott – jól megfigyelhető a fejlődő turisztikai célpontok drágulása, a fővárosban pedig az irodai központtá alakult 13. kerületben és a Corvin-negyedben a legjelentősebb az áremelkedés.

A szakértő idén a gazdaság bővülése és a fizetések emelkedése miatt országosan 5 és 10 százalék közötti, Budapesten esetleg 10 százalékot meghaladó drágulást vár. Hozzátette, hogy Budapesten a Millenáris bővítése és a Kopaszi-gát fejlesztése a körülöttük levő városrészek árait is emelheti, vidéken pedig a Balaton körül látható jelentős növekedési lehetőség az infrastruktúra kiépülése és a köztérfejlesztések miatt.

Kérdésre válaszolva Nagy Gyula hangsúlyozta, hogy a bankszektor az alacsony kamatkörnyezetet nem tekinti véglegesnek, ezért régóta készül az alapkamat emelésére. A lakáshitelek kamatai 1-2 hónapja nőnek, a bankok és a szabályzók is egyre óvatosabbak, de Magyarországon a lakáshitelek aránya a régiós viszonylatban még alacsony – tette hozzá.

A kedvezményes lakásáfa emeléséről szóló hírekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az intézkedés átmeneti időre szólt, az építőipar felfutása pedig a szakemberhiányt és a kapacitáshiányt is felszínre hozta, ráadásul helyenként az új lakások 10 százalékát befektetési céllal veszik.

MTI