A főváros agglomerációja poloskák szempontjából nagyon fertőzött területnek számít. Augusztus végén, szeptember elején újabb jelentős invázióra számíthatunk, itt a válasz, mit tehetünk ellenük.

Az ázsiai márványospoloska az utóbbi néhány évben került igazán reflektorfénybe. Ezek a csúnya, büdös bogarak úgynevezett „potyautasok”. Ez annyit jelent, hogy a legkülönfélébb áru- vagy személyszállító eszközökbe behúzódva, azokban megbújva, véletlenszerűen gyakorlatilag bárhová a világon könnyen eljutnak. Az eredeti, távol-keleti élőhelyükön Japántól Észak-Vietnámig nagy területen megtalálhatók, így nem meglepő, hogy az európai klíma is sokfelé megfelel számukra – mondta az Agrároldalnak Dr. Vétek Gábor, okleveles kertészmérnök, növényvédő mérnök, a gödöllői Szent István Egyetem docense.

A szakember hozzátette: az utóbbi két évben már az ország számos pontján jelen volt, illetve van ez a bogár. Vannak olyan területek is, ahol előfordulásuk tömegesnek mondható. Ilyen például Budapest, Pest megye térsége, az agglomeráció, Pécs környéke, de akár Győr, Szolnok vagy Szeged térségét is említhetnénk.

Városi környezetből sok adatunk van, ugyanakkor a mezőgazdasági területeken való jelenlétéről és károkozásáról egyelőre még kevesebbet tudunk, bár a főváros tágabb térségéből kaptunk már egyértelmű hírt arról, valamint magunk is tapasztaltuk, hogy megjelent egyes gyümölcs- és zöldségkultúrákban, és a termésen kárt okozott. Volt, ahol külön védekezésre is sor került kifejezetten ellene – mondta a szakember.

Poloskatámadás az agglomerációban! Orvoshoz kellett vinni egy kisfiút Biatorbágyon

Egyesek szerint a globális felmelegedés miatt szaporodtak el az ázsiai márványospoloskák. Az egyetemi docens azt válaszolta, hogy erre a fajra ez nem mondható ez el. A terjedésük, illetve tömeges előfordulásuk nincs közvetlen összefüggésben a globális felmelegedéssel. A vándorpoloska kapcsán viszont történtek ilyen kutatások. A vándorpoloska eredetileg szubtrópusi, trópusi faj, Magyarországon nem honos, de Európa mediterrán régiójában feltételezhetően az. Fokozatosan húzódik kontinensünkön észak felé.

Mi várható az idei évben, mire kell felkészülni?

Augusztus-szeptemberre várhatóan egyre feltűnőbb lesz a jelenlétük. Már most is jelen vannak mindenhol, de ahhoz képest, ami most van, rosszabbra lehet számítani az elkövetkező két hónapban – mondja a növényvédő mérnök.

Hogyan lehet védekezni a poloskák ellen?

Nagy kérdés, hogy miként lehet megszabadulni tőlük? Létezik hatékony fegyver ellenük? A szakember szerint a széles hatásspektrumú növényvédő szerek hatékonyak ellenük, de ezek felett részben méhveszélyességi, részben egyéb okok miatt eljárt az idő.

A piretroidok, mint még a kezünkben maradó lehetőség, kellően hatékonyak, de a hasznos élő szervezetekre ezek is kockázatot jelenthetnek, tehát ilyen szempontból sajnos nem túl jók a kilátások.

A fizikai távoltartás jelenthet egyfajta megoldást. Például a precízen felhelyezett szúnyogháló szóba jöhet lakások esetében. Termesztőlétesítményeknél pedig olyan hálóval lehet próbálni felszerelni a nyílászárókat és egyéb szellőző felületeket, amely a növénykultúra egészséges fejlődéséhez szükséges légmozgást még nem korlátozza, de a poloskák – beleértve a kisebb termetű lárvákat is – nem férnek át rajta.

A háztartási rovarölők mivel piretroid hatóanyagot tartalmaznak, a poloskákra is hatékonynak kell lenniük. Ha a szer „nem hat”, akkor annak inkább az lehet az oka, hogy csak azt hisszük, hogy nem hatott rá, tehát például lefújunk egyet, és egy másikat vesszük észre egy kicsivel később, vagy nem a megfelelő helyeket fújtuk be, nem a gócokat stb. Ezek a szerek érintő hatásúak, tehát vagy át kell mennie a kezelt felületen a rovarnak, vagy közvetlenül rá kell kerülnie a poloskára a szernek. Mindezek mellett ezektől a készítményektől ne várjuk, hogy hetekig, hónapokig hassanak – teszi hozzá a docens.

Készül a poloskafegyver! Magyar kutatók fejlesztik a speciális csapdát

Ami pozitívumként elmondható, hogy világszerte számos kutatócsoport, de mi is itt, a Rovartani Tanszéken elkezdtünk foglalkozni a természetes ellenségek kutatásával – mondja Dr. Vétek Gábor. Itt elsősorban olyan, apró hártyásszárnyúakra kell gondolni, melyek már tojás korában elpusztítják az ázsiai márványospoloskát. Azt jelenleg szinte kizárt dolognak tartom, hogy a poloskák száma összességében lényegesen csökkenjen a kémiai védekezések által. Azt azonban nem tudjuk előre megmondani, hogy, ha esetleg sikerül találnunk valamilyen természetes ellenséget, az mennyire fogja tudni korlátozni hosszabb távon a poloskanépességet.

Megoldás lehet az ázsiai márványospoloska is, amely a poloska tojásaiba petézik, és azokban fejlődik ki. Már előkerült Svájcban és Olaszország északi részén is. Van esély rá, hogy eljut ide, illetve felbukkan Magyarországon is.

Ha az esetleges szándékos, biológiai védekezéscéljából történő betelepítés lehetőségére gondolunk, akkor azt nagyon komoly laboratóriumi vizsgálatoknak kell megelőznie, például honos, rokon címerespoloska-fajokkal kapcsolatban, hogy vajon azokra jelenthet-e kockázatot a betelepítésre szánt hasznos szervezet – mondja a gödöllői egyetem oktatója.

Kiemelt kép: Poloska egy levélen