Néhány Budapest környéki településen az elmúlt évben hatalmas ütemben nőtt a kiadott építési engedélyek száma. Az alacsonyabb telekárak, és a bőven elérhető üres telkek miatt, a kiköltözésen gondolkodók számára ismét előtérbe került az agglomeráció. A kérdés, hogy hol érdemes építkezni és hol nem.

Az adatok és a műholdképek elemzésével az Urbanista blog szerzői előtt 35 olyan terület, rajzolódott ki Budapest környékén, ahol új parcellázások történtek és jelentős számú lakás épült, vagy fog épülni. Ezek között nagy különbségek vannak abból a szempontból, hogy budapesti irányú ingázás esetén milyen terhet jelenthetnek a városra. Olyan paraméterek alapján, hogy mennyi idő alatt lehet eljutni autóval vagy közösségi közlekedéssel Budapestre, majd az elérési idők és egyéb feltételek pl. P+R parkoló megléte szerint négy kategóriára osztották az új lakóterületeket. Ha építkezésen, kiköltözésen töröd a fejed érdemes megfontolni az alábbi listát!

Kedvező adottságú területek

Érdemes bennük gondolkodni. Mindegyik esetben a lakóterülethez viszonylag közel van a vasútállomás, ahonnan jó a vasúti kiszolgálás Budapest felé. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy innen mindenki vonattal ingázna, sőt. Viszont a felújított, új szerelvényekkel futó vasútvonalakon láthatóan nő a kihasználtság, tehát van ebben potenciál.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

  • Budakalász: Omszk-park
  • Fót: Fótújfalu
  • Göd: Oázis lakópark, Nevelek
  • Gyömrő: Liget lakópark
  • Pomáz: Huszár utca
  • Veresegyház: Harmatok

Elfogadható adottságú területek:

Ezeknél már nagyobbak a távolságok a vasútállomástól és a menetidő miatt kevésbé versenyképes a vonat az autóval pl. a gödöllői HÉV esetében.

  • Dunakeszi: Malomárok lakópark
  • Kistarcsa: Fenyvesliget, Telep, Zsófialiget
  • Pécel: Levendulás, Kopaszhegy
  • Üröm: Kálvária utca

Fejleszthető adottságú területek:

A harmadik kategória a jelenleg kritikán aluli, de fejleszthető kiszolgálású új lakóterületek. Ezek közé tartozik Dunaharaszti, illetve Szigetszentmiklós, ahol akár a HÉV, akár a vasút színvonala nőhet egy új belvárosi kapcsolat esetén, Gödöllőn pedig a 80-as vasútvonal felújítása hozhat menetidő-csökkenést. Hangsúlyozandó, hogy ezek a lehetőségek részben elméletiek, hiszen egyik fejlesztésről sincsenek még konkrétumok, és a kis sűrűségű beépítéseket így is nehezen fogja kiszolgálni a vasút.

  • Budaörs: Odvashegy, Csiki dülő
  • Dunaharaszti: Bezerédi lakópark, Rákócziliget
  • Gödöllő: Antalhegy, Fenyves
  • Szigetszentmiklós:Bucka, Dujmó

Rossz adottságú területek:

Végül vannak azok az új lakóterületek, amelyeket elhelyezkedésük miatt nem lehet gazdaságosan kiszolgálni. Az ebben a csoportban levő fejlesztések azok, amelyek a blog szerzője szerint a legnagyobb kárt okozzák az agglomeráció településszerkezetében. Mindegyikük olyan, ahol értelmes közelségben nincs kötöttpályás közlekedés, és buszsáv sem. Vagyis a városba való bejutás ugyanazon a felületen történik, a gyenge kiszolgálás miatt egyre erősödő autóforgalommal.

  • Diósd: Árpádház lakópark, Szidónia-hegy
  • Érd: Fenyves Parkváros
  • Halásztelek: Északi rész
  • Nagykovácsi: Cseresznyés
  • Nagytarcsa: Öregszőlő, Szent Korona tér
  • Pomáz: felvég
  • Szentendre: Sztaravoda
  • Törökbálint: Tükörhegy
  • Veresegyház: Ligetek

 

Az agglomeráció további felfúvódása nem lesz problémamentes. Sem a közlekedési rendszer, sem az agglomerációs települések nincsenek felkészülve az újabb tömegekre, akik ráadásul többségében a települések szélein építik fel új lakóházaikat. Az új lakóhely kiválasztásánál érdemes tehát néhány évet előrepillantani a jövőbe.