A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Budapesti Mobilitási Tervet, benne a 2025-ig bevezetésre kerülő dugódíjjal. Ez mellett tovább korlátozták a szmogriadókor használható gépkocsik körét. Már az Euro 5-ös dízelek sem mehetnek majd be a városba.

A most elfogadott Budapesti Mobilitási Terv a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazza, méghozzá fontossági sorrendben, különböző finanszírozási keretekkel számolva. Ebből a tervből kiderül, mi épülhet Budapesten a következő 6–11 évben. A három (szűkös-közepes-gazdag) költségkeretre kidolgozott javaslatok mindegyike számol a dugódíj bevezetésével 2025-ig – írja az Index.hu.

A napirendi vita után szinte ellenvetés és hozzászólás nélkül elfogadták a képviselők a 70 előterjesztést. Ezek között módosították a szmogrendeletet, tovább korlátozva a szmogriadókor használható gépkocsik körét. Ez alapján idén októbertől az Euro 5-ös dízelekre is vonatkozik majd a korlátozás. Elfogadták azt is, hogy hétmilliárd forintot költsenek a Rác fürdő megvásárlására; és rábólintottak a dugódíj majdani bevezetését tartalmazó mobilitási tervre.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Évente 5000 forint lehet

Korábban írtuk itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomeráciiós hírportálon arról, hogy a dugódíj kapcsán még 2015-ben Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kétlépcsős javaslatot tettek a kerületek annak bevezetésére.

Első lépcsőben lenne egy Budapest-matrica, aminek érvényessége a főváros teljes közigazgatási területére kiterjedne, a megyei matricához hasonlóan. Ennek ára 5000 forint lenne évente. Második lépcsőben lehet egy szűkebben vett 2. belvárosi zóna, külön díjjal. Ennek határát nem tudni, de Tarlós szerint inkább a városmagot védené. A díj összegét még nem határozták meg. A dugódíj bevezetése miatt sokáig azért volt elkötelezett a főváros, mert a 4-es metró megépítésének EU felé vállalt feltétele volt, amiről még Demszky Gábor idejében döntöttek.

EURO 5-ös dízel

Már az 1980-as évek második felében tárgyalóasztalra került az (akkor még) Európai Gazdasági Közösségben, hogy a járművek károsanyag kibocsátási értékeit szabályozni kellene. Az egyre aggasztóbb kutatási eredmények ugyanis arról szóltak, hogy a járművekből felszabaduló szénmonoxid jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.

Elhatározták tehát, hogy az EGK területén újonnan forgalomba állított járműveknek meghatározzák a maximális kibocsátási normáit, mégpedig kilométerenként. Az egységi útszakaszon kibocsátott szénmonoxid mennyiségét grammban írták elő. [gramm/km] – írja az autoszektor.hu

2009 szeptemberétől akkor beszélhettünk korszerű kibocsátási normával rendelkező járműről, hogyha az CO tekintetében hozta az előző norma értékeit, de benzinmotorral legfeljebb 0,06 g/km nitrogénoxidot pufogott a levegőbe, dízelmotorral pedig 0,18 NOX+HC-t, amelyből 0,05 gramm lehetett szénhidrogén (CH).

Érdekesség, hogy a 2009 és 2014 között érvényben lévő 5-ös norma a dízel kocsiknál még kapott egy a/b beosztást. AZ EURO 5b norma 2011 szeptemberében lépett életbe és az „a” besoroláshoz képest elkezdődött a kibocsátott szemcsék számának szabályozása is, ami kilométerenként 6×1011 darab szemcsét engedélyezett, ezt PN-el jelölik.

Akinek EURO V-ös a verdája és magyar forgalmija van, az minden bizonnyal a 12-13-14-es számokat talál annak V.9 pontjában.

Kiemelt kép: Dugó a Váci úton