Meglepően gyorsan, egy éjszaka leforgása alatt pusztult ki az összes hal a pilisvörösvári Nagy-tóban. Mérgezésre utaló jel nincs, csak az biztos, hogy a víz oxigénszintje negyede a szükségesnek. A ritka jelenségre már magyarázat is van.

A katasztrófavédelem vízügyi hatósági osztálya hivatalos eljárás keretében kezdte vizsgálni a halpusztulás okait. A katasztrófavédelem mobil laborja is kitelepült a helyszínre, melynek segítségével mintákat vettek a tóból. A munkatársak értesítették a társhatóságokat, környezetvédelmi szakhatóságot, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, akik szintén vízmintát vettek a helyszínen – tájékoztat a Várkapuinfo.hu.

Egy halbiológus szakember előzetes véleménye szerint az elpusztult halak nem voltak betegek. A Pilisvörösvári Horgász Egyesület a rendőrségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Amíg a vizsgálatok valamilyen eredményre vezetnek, a Pilisvörösvári Horgász Egyesület tagjai és önkéntesek próbálnak a megmaradt halállományon úgy segíteni, hogy a vízbe oxigént juttatnak. A horgászást erre a hétre a Nagy-tón felfüggesztették – áll az önkormányzat oldalán.

Pilisvörösváron az Aranyhegyi-pataktól északra öt halastó fekszik, ezeket a 61 éve létrejött Pilisvörösvári Horgászegyesület üzemelteti. A tavakat sokan bányatónak hívják, de csak közvetve kapcsolódnak a bányákhoz: innen nyerték ki a homokot, amellyel a közeli szénbányák kimerült járatait tömték be és zárták le. A tavak ezekkel a kotrásokkal jöttek létre, a legnagyobb az egyhektáros, helyenként 8-10 méter mély Nagy-tó – írja az Index.

Vasárnapról hétfőre ebben a tóban pusztultak el tömegével a halak. „Egy nappal előtte még gond nélkül horgásztak rajta. Nem tudok róla, hogy itt valaha is hasonló eset történt volna. Találgatnak az emberek mindenfélét, de nem tudunk semmit” – mondja az Index munkatársának a közeli horgászbolt eladója.

A vízminták alapján az látszik, hogy a tó oxigénszintje nagyon alacsony. Az optimális literenkénti 8 milligramm helyett 2 milligramm sincs.

Az Index szerint több körülmény szerencsétlen, de messze nem példa nélküli összejátszása is elég lehet ahhoz, hogy a szerves anyag természetes lebomlása halpusztulást okozzon.

A lebontást baktériumok végzik, ehhez oldott oxigént vonnak el. Ha ez kevés, akkor a vízben lévő szulfátionokból vonnak el oxigént, ekkor képződik a záptojásszagáról ismert kénhidrogén. De a rothadással metán is képződik, ez is mérgező lehet.

Mindez azonban a víz mélyén van, és általában apránként távozik a felszínen keresztül, így sem a tóban, sem a környezetében nem okozhat kárt. Baj – mennyiségénél fogva így is csak a halakat veszélyeztetve – akkor történhet, ha az iszapban felhalmozódott gázok valamiért egyszerre, nagyobb mennyiségben szabadulnak fel, végigpusztítva a vizet – ez történt két éve a tatai Öreg-tónál is. És ehhez ott is az kellett, ami szombaton Pilisvörösváron is megtörtént.

Addig ugyanis nagy meleg volt, a tó vize is felmelegedett – a sűrűbb, hidegebb, gázzal telítettebb rész értelemszerűen alul volt –, szombaton azonban hidegfront jött, sok esővel.

Az eső hidegebb volt a tó felszíni hőmérsékleténél – nem véletlen, hogy az ilyen halpusztulás inkább nyáron fordul elő – és miután ez a hideg víz a tóra zúdult, lesüllyedt. A tó „felfordult”, egyszerre hozva fel a felszínre a természetes anyagok lebontásával járó mellékterméket, ezért pusztulhattak ki egy éjszaka alatt a halak.

Kiemelt kép: vorosvarihirek.hu


Nézd meg a címlapunkat, sok érdekességet találsz ott is! Klikkelj ide!

A BudaPestkörnyéke.hu a főváros agglomerációjának napról-napra népszerűbb hírportálja. Ha te is elsőként szeretnél értesülni a legérdekesebb hírekről, eseményekről, lájkold az oldalunkat a Facebookon.

Köszönjük, hogy most is minket olvasol!