Úgy tűnhet, laikusként főleg, hogy a mágnesről mindent tudni lehet. Nem olyan nagy történet, hiszen már általános iskolában foglalkoznak vele. Ki ne emlékezne azokra a kísérletekre, amikor a különböző színekkel ellátott mágnesek kerültek a figyelem célkeresztjébe. Aztán jöhetett a vonzás, a taszítás, a vaslemezek összegyűjtése, vagy éppen a grafit taszítása. S bár az igaz, hogy ez a témakör már ideje korán szóba kerül, ettől függetlenül főleg abban a korban nem tűnik többnek egy kötelezően teljesítendő feladatnál, és egy megtanulandó anyagnál, amiből jobb esetben dolgozat nincsen, legfeljebb csak házi kísérlet.
Ez mondjuk talán a legizgalmasabb része az egésznek, mert a próbálkozások otthon is könnyedén elvégezhetőek, lehetőleg persze az elektromos tárgyaktól kellő távolságban. De vajon van valami új a nap alatt, vagy az iskolapadban már minden releváns információra fény derült, avagy mágnes borult?
Mi az a newton?
Ha a kérdés úgy hangozna, hogy ki Newton, akkor a válasz sokáig nem várathatna magára. A fizikust mindenki ismeri, akárcsak a munkásságát, tehát nem igényel külön magyarázatot. De mi van akkor, ha a nagy tudós neve egy mértékegységet is takar? Igen, ez az első érdekesség, ami elképzelhető, hogy a sulis években is felmerült, viszont az idő homályába veszhet. Tíz newton egyenlő egy kilogrammsúllyal, és hogy ez miért annyira lényeges? Mert ilyen módon fejezhető ki a mágnes vonzási ereje. Ilyen erővel vonzza magához a fémet, és ilyen erővel közelítenek egymáshoz is a mágnesek. Úgyhogy mindenképpen jó ezzel tisztában lenni, különösen azért, mert beszerzésnél sokat nyomhat a latba, hogy mekkora húzó- és szakítóerővel rendelkezik a kiszemelt termék.
A súrlódásnak és gravitációnak van jelentősége?
Következzen a második izgalmas terület a mágnesek világában. Alapjáraton akkor, amikor vasról, nikkelről, kobaltról vagy ezek ötvözeteiről, például acélról beszélünk, akkor az erős mágnes, mint fogalom, adott. A vonzás tökéletes. Viszont ez az erőtér nagymértékben meggyengülhet akkor, ha a vonzani kívánt anyag nem könnyen mágnesezhető. Ekkor a súrlódás és a gravitáció kompenzálása nem jön létre, tehát az erőteljes beszippantó hatás sem érvényesülhet. Nemcsak ez az egy tényező befolyásolhatja a mágneses tér erejét. Nem mindegy, hogy milyen vastagságú a vonzani kívánt anyag, ahogy az sem mellékes, hogy a vonzott felület és a mágnes között van-e bármilyen réteg vagy rés. Mindkét esetben borítékolható a mágneses erő mérséklődése.
Jöhet egy házi kísérlet?
Már fentebb is említettük, hogy a mágnes tulajdonságai otthoni körülmények között is pazarul tesztelhetőek. Az egyik leglátványosabb, egyúttal legkönnyebben kivitelezhető kísérlethez nincsen másra szükség, mint egy neodímium mágnesre és egy grafitszálra. A grafitot ugyanis hihetetlenül taszítja a mágnes, aminek hatására úgy néz ki maga a megelevenedő jelenet, mintha a grafit lebegne a levegőben. Ez bizony a harmadik kis apróság, ami mégis óriási jelentőséggel bír!
Mit hagytunk a végére?
Ahogy ígértük, három a magyar igazság és egy a ráadás, úgyhogy íme, még egy figyelemre méltó részlet a mágnessel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy a vonzást nagyon könnyű megszakítani, elég csak elhúzni a mágnest a vonzott felülettől. Igen ám, a gondolat helyes, de amikor elérkezik a kivitelezés ideje, akkor bizony borítékolható a kínlódás. Ugyanis az elmozgatás egyetlen hatékony módja az elcsúsztatás. Így máris könnyeddé válhat az eleinte teljesíthetetlennek tűnő kihívás. A fenti érdekességek a jéghegy csúcsai tulajdonképpen, mert ez a téma még rengeteg izgalmat tartogat!
