Egyes hiteltelen, impresszummal sem rendelkező álhír-oldalakon olyan információk terjednek, amelyek a „Hazai Hatékonyság 2” javaslatcsomag tartalmát meghamisítva, azt egy kihirdetett lakossági energetikai pályázatként mutatják be – írja weboldalán a MEHI.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet elhatárolódik a tartalomtól és azt javasolja mindenkinek, hogy ellenőrizze az információ forrását, mielőtt továbbterjeszti a hírt. Hosszabb idő óta, újra és újra használják különböző, hiteltelen portálok saját tartalmuk olvasottságának növelése érdekében azt az álhírt, mely szerint milliós lakossági energetikai korszerűsítési támogatást lehetne alanyi jogon igényelni – áll az intézet hivatalos weboldalán.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet elhatárolódik a hír terjesztőitől, és kijelenti, hogy a szervezetnek tulajdonított nyilatkozat is hazugság. Mint írják: a hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt saját olvasottságuk és népszerűségük növelése érdekében.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A MEHI kéri, hogy ne terjesszék tovább a hírt, minden esetben ellenőrizzék a híreket terjesztő oldalak és közösségi profilok forrását, impresszumát.

A hír alapjául egyébként a Hazai Hatékonyság programcsomag szolgál. Ezt a lakossági épületenergetikai célú javaslatcsomagot a Magyar Építőanyag és Építési termék Szövetség készítette 2016 végén, hogy a kormányzat új megközelítésű, hatékonyan ösztönző intézkedéscsomagot hirdessen meg a lakossági épületenergetikai korszerűsítések átfogó előmozdításáért. A javaslatcsomagról kormányzati döntés nem született. A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt, saját olvasottságuk és népszerűségük növelése céljából.

Hogyan tudsz védekezni a csaló weboldalak ellen?

  • Nézd meg az impresszumát az újságnak, adja-e valaki hozzá a nevét. Ha nem és nem találod a szerkesztőség címét, telefonszámát, a kiadó elérhetőségeit, az gyanús!
  • A magyarul írt cikk linkjének a homain neve .hu-ra végződik? Ha nem, az gyanús!
  • Nézd meg, hogy a cikkoldalon hivatkoznak-e valakire, vannak-e linkek, forrásmegjelölés. Ha nincs, az gyanús!
  • Ne feledd, azért mert a Facebookon sokan megosztanak egy hírt, az még nem biztos, hogy igaz. Legyél résen, tájékozódj!

 

Forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet