Segítség, róka van az udvarban! Úristen, denevérek köröznek a kertben! Megharapott egy kutya, mi van, ha nem volt beoltva? Kérdések, felkiáltások, amelyeket előbb-utóbb minden agglomerációban élő ember környezetében elhangzik. A veszettség valóban nagyon veszélyes betegség, ezért nagyon kell figyelni. A cikkünk alján indítható videóban megmutatjuk hogyan viselkedik egy veszett róka.

Kiváló lehetőség az agglomeráció hírportáljánál! Gyere hozzánk hirdetésszervezőnek és vidd el minden hónapban a kimagasló jutalékod! A részletekért kattints ide!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, ismertebb nevén a NÉBIH a minap megkezdte a rókák számára a veszettség elleni pogácsák kijuttatását az erdős területekre. Az agglomerációra pár hét múlva kerül sor.

Nemrég írtunk arról, hogy tavasszal sok róka jelenik meg a kertekben, házak körül és az utcákaon. Ennek a könnyű élelemszerzés és a rókák párkeresése az oka. Korábbi cikkünkben a szekértő elmondta, hogy az agglomeráció terültén nem kell veszett rókától tartani, beoltott az állomány.

Kapcsolódó cikk: Segítség! Róka van a kertemben, veszett lehet? Mit tegyek?

A denevérek ugyan nem harapósak, hiszen a kert felett cikázva a rovarokat keresik, azonban ha mégis megharapna valakit, jobb orvoshoz fordulni. Nem valószínű a veszettség, de azért nem árt résen lenni, hiszen a veszettséget érdemes komolyan venni. A központi idegrendszert támadja meg és halált okozhat.

Kutyaharapás Szentendrén

Mi a helyzet a kutyákkal? Jó hír, hogy a többségük beoltott, így tőlük sem kell alapvetően félni, de azért előfordulhat olyan eset, mint amiről legutóbb az egyik szentendrei facebookos oldalon írtak. Ott arról számolt be a hölgy, hogy egy öregúr kutyája megharapta a gyermekét, a gazdi felszívódott, nem tudják, hogy van-e oltási könyve a kutyának, azt vélelmezik, hogy nincs.

A szomorú anyuka azt is leírta, hogy a felelőtlen állattartó miatt gyermekének most egy rendkívül kellemetlen veszettség elleni oltássorozaton kell átesnie, ami megelőzhető lett volna.

Veszettség Magyarországon

Jó hír, hogy Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a Nyugat-Európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő.

Közegészségügyi szempontból sokkal jelentősebb az ún. urbánus veszettség, melyet elsősorban kutyák és macskák tartanak fenn illetve terjesztenek.

Mit tegyek, ha egy kutya, macska vagy egyéb állat megharapott?

Harapás vagy karmolás esetén a sebet a lehető leghamarabb ki kell tisztítani, fertőtleníteni. Minden harapásos sérülés esetén javasolt orvoshoz fordulni, már csak azért is, mert ezek a típusú sérülések hajlamosak az elfertőződésre, gyulladásra.

A veszettség elleni védekezés

A kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő. Ennek értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén a szolgáltató állatorvossal beoltatni. A három hónapos kort elért kutyát 30 napon belül be kell oltatni, majd az első oltást követően 6 hónapon belül meg kell ismételni az oltást. Ezt követően évenként kell veszettség elleni oltásban részesíteni az ebeket.

A macskák rendszeres kötelező veszettség elleni oltását jogszabály nem írja ugyan elő, mégis a faj életmódja miatt ez erősen javasolt.

A veszettség tünetei

A betegség heveny lefolyású, azaz a tünetek megjelenését követően gyorsan lezajlik és általában a megbetegedett állat elpusztulásához vezet.

A vírus agyvelőgyulladást okoz, ennek megfelelően a legtöbb esetben valamilyen idegrendszeri tünet kialakul a beteg állatban. A megbetegedett állat viselkedése alapján a veszettség ún. „dühöngő” és „csendes” formáját különböztetik meg.

A dühöngő forma esetében három fázis különíthető el. Először a viselkedés megváltozása figyelhető meg: az állat félénk, tompult, étvágya változó, hangja rekedtté válik, és esetleg nyálzik. A dühöngési szakaszban fokozott ingerlékenység alakul ki, ilyenkor az állat támadásra hajlamos. Nyelési nehézségek alakulnak ki (az állat a nyelés fájdalmassága miatt nem képes inni, innen ered a víziszony elnevezés), majd idegbénulás miatt az állat nem tud nyelni, tekintete kancsal, állkapcsa lóg, nyála csorog.

A végső, bénulásos szakaszban a törzs és a végtag izmai is megbénulnak, aminek következtében az állat elerőtlenedve elfekszik és néhány napon belül elhullik.

Veszett róka videó


Kiemelt kép: illusztráció