Pár éven belül átadhatják Budapest zöldútját, amely Rákos-patak mentén tartana a főváros péceli határától egészen a Duna Arénáig. A négy fővárosi kerületet érintő beruházás egyszerre lesz egy 23 kilométer hosszú kerékpárút és park, amelynek része, hogy – ahol ez lehetséges – visszaállítják a patakmeder természetes vagy természtközelibb állapotát. A munkálatok jövőre kezdődhetnek el.

A „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” című projekt nem csak egy kerékpárút-fejlesztés, amely meghosszabítaná illetve összekötné a jelenleg is meglévő szakaszokat. A szabadban való akítv időtöltésnek és a munkába vagy iskolába járáshoz kapcsolódó utasforgalomnak kínált alternatíva mellett fontos cél a patak revitalizációja is – írja az Építészfórum.hu.

A Szadán eredő Rákos-patak eredetileg egy mocsaras területen kanyargott egészen a Dunáig. A Pesttől északra lévő mocsarak lecsapolása és azzal párhuzamosan első árvízvédelmi munkálatok az 1700-as években történtek meg, a Rákos-patak azonban az 1800-as évek során is többször kiöntött.

A rendezésre több terv is létezett – Szemere Bertalan még egy szélesebb, hajózható csatorna ötletét is felvetette – a jelenlegi Rákos-patakot jelentő új, betonlapokkal kirakott medret azonban már a két világháború között kezdték el kiépíteni. 

A Rákos-patak és környezetének revitalizációjáról készült tanulmányban ezt írják: „Városi környezetben csak részleges revitalizáció képzelhető el. Minél rövidebb az egybefüggő, folytonos szakaszok hossza és a hozzá kapcsolódó szabad vagy felszabadítható területek aránya, annál korlátozottabbak a lehetőségek a revitalizációs célok megvalósításában.

A revitalizációs lehetőségekhez mérten a völgy szakaszokra bontható. Az egyes szakaszok eltérnek a beavatkozások célja, mértéke és eszközei tekintetében. Míg egyes szakaszokon csak zöld- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztési lehetőségek adódnak, addig más szakaszokon a meder és part akár jelentős átalakításával lehetőség nyílik többféle természetközeli élőhely megőrzésére, helyreállítására, bemutatására is” – fogalmaznak a tanulmány szerzői.

Ameddig a patak angyalföldi és zuglói szakaszokon városias patakrevitalizáció fog történni, addig a kőbányai és rákosmentei részeken lehetőség nyílik a szabályozás előtti állapotok részbeni helyreállítására ás erdőtelepítésre is.

A patak 10. és 17. kerületi szakaszán olyan természetes és természetközeli élőhelyek maradtak meg, amelyek még őrzik a hajdani Pesti-sík rendkívül gazdag élővilágát, ezért a természetvédelmi beavatkozásoknak ezek az elsődleges célterületei.

A víz- és természetközelibb élményt nyújtó beavatkozások eszközei lesznek az osztott rézsű, a tipegősor és kaszkád, valamint a lágyszárú növények megtelepedését segítő mederburkolat.

Kiemelt kép: illusztráció, Felsőnémedi, Turjánvidék – Erről itt írtunk korábban.